Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
323 Az előbbi jogkövetkezményekkel nehezen összemérhető, de mindenesetre igen kellemetlen további hátrány a Btk. 77. szakasza által elrendelt további következmény, az elkobzás. Ennek értelmében el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ha az eszköz az elkövető tulajdona. Ennek a rendelkezésnek értelméb en a blokádban részt vevő gépkocsik elkobzás alá esnek. Végül a kérdéssel kapcsolatos büntetőjogi problémák teljességéhez tartozik, hogy - mint ama előbb szóhasználatomból kitűnően már utaltam is - a törvény nemcsak az elkövetőket, hanem a részeseket is, a zaz jogi kifejezéssel a felbujtókat és a bűnsegédeket is büntetni rendeli. A fogalmak pontos értelmezése érdekében idézem az ide vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. Eszerint felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, míg bűnsegé d az, aki bűncselekmény elkövetéséhez másnak szándékosan segítséget nyújt. Itt jegyezném meg, hogy a büntetőjogi gyakorlat ismeri az úgynevezett pszichikai bűnsegély formáját is, amikor valaki nem fizikai úton, hanem azon kívül eső más segítségnyújtási for mát valósít meg. Ide tartozik a töretlen bírói gyakorlat szerint a tanácsadás, a bíztatás és minden más szándékerősítő magatartás. Utólagos segítségnyújtási magatartások pedig bűnpártolásnak minősülhetnek. (Zaj az SZDSZ padsoraiban.) Végül idézem a Btk. 21 . szakasz 3. bekezdését is. Ennek értelmében a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. ELNÖK (Szabad György) : Kérem, ne zavarjuk a szónokot. SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsá g elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A blokádban részt vevők közkegyelemben részesítése politikai döntés. Ezt a döntést támogatja a Magyar Demokrata Fórum is, ha nem is teljesen az előterjesztő indokai alapján. Ugyanakkor a Magyar Demokrata Fó rum igényli, hogy a közkegyelmi rendelkezésben azok is részesüljenek, akik jogaik sérelmétől indíttatva maguk is a jogellenesség talajára léptek, illetve a Fórum ennek a közkegyelemnek a biztosítását annak feltételezésével tudja támogatni, hogy amikor az e setből kiki a rá vonatkozó tanulságokat levonja, a most érintetlek számára is legyen egyértelmű, hegy hasonló cselekmények elkövetésére ismételten büntetlenül nem kerülhet sor. (Taps a jobb oldalon és jobbközépen.) Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, a k özkegyelmi törvény elfogadását számos körülmény indokolja. Mindenekelőtt nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy a taxisblokádot kiváltó benzináremelés sokkhatásként érte a társadalmat, hogy a kormányzat a múlt év őszéig nem készítette fel megfelelően a társ adalmat a rá váró nehézségek fogadására. Nem lehet elvonatkoztatni attól sem, hogy az áremelés bejelentésének konkrét formája olyan látszat felkeltésére lehetett alkalmas, hogy a kormányzat nem tanúsít kellő érzékenységet a taxis társadalom iránt. Nem lehe t elvonatkoztatni tehát attól, hogy az előbbiekből fakadóan bizonyos részben egzisztenciális félelmi reflex és jórészt indulat motiválta a magatartásokat. Úgy gondolom, különleges megítélést tesz szükségessé az a körülmény, hogy még csak kóstolgatjuk a dem okrácia ízét. Negyven évi diktatúra után még csak most tanulunk bánni a demokrácia intézményeivel, a gyülekezési joggal, a tüntetés, a demonstráció és más, a jogállamokban régóta bevett és ismert intézményekkel. Negyven évi diktatúra után túlzott igény vol na rögtön elvárni mindenkitől, hogy a kezébe adott szabadsággal, a kezébe adott jogokkal tökéletesen, rendeltetésének megfelelően bánjon. Itt nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a jelen esetben alapvetően társadalmi, szociális és műveltségi összetételébe n heterogén, de érdekérvényesítési lehetőségeit tekintve viszonylag hatékony eszközökkel rendelkező foglalkozási rétegről van szó, mely részben a tagjaikat olykor érő atrocitásoktól, részben egyes tagjaik által olykor elkövetett túlkapásoktól kísérve nem k is részben
