Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 19. kedd, a tavaszi ülésszak 6. napja - A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
322 A törvényjavaslat általános vitája következik. Több képviselőtársunk kérte, hogy szólhasson az általános vitában. Elsőként Salamon László, a Magyar Demokrata Fórum részéről iratkozott fel. Tessék! Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A múlt év októb er 25től október 28ig terjedő időben fennállott útelzárások kérdését a közvélemény, a politológia, a zsurnalisztika, a társadalom egésze számos szempontból és számtalanszor végiggondolta és megvitatta. Hogy most ismét foglalkozni kell vele, az a blokádda l kapcsolatosan felmerülő jogi - közelebbről büntetőjogi - kérdések miatt elkerülhetetlen. A blokádban való részvétel, illetve az ahhoz kapcsolódó különféle magatartásformák, annak szervezésében való közreműködés, a részvevők támogatása különböző alakzatok ban különféle bűncselekmények megvalósulását eredményezték. Politikai és pártbeli állástól is függetlenül minden büntetőjogász előtt egyértelmű, hogy a megvalósult magatartásformák kimerítették a Büntető Törvénykönyvben, azaz a Btk.ban foglalt bűncselekmé nyek, különféle bűncselekmények törvényi tényállásait, így adott esetben a kényszerítés, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, közérdekű üzem működésének megzavarása, törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás , illetve az elöljáró intézkedés elmulasztásának törvényi tényállásait. Én most kerülném annak vitáját, hogy egyébiránt minek tekintendő a blokád. Nevezetesen, hogy a gyülekezési jog keretein túllépő demonstrációnak, vagy polgári engedetlenségnek, vagy val ami másnak. Csupán egyetlen, egyéb irányú minősítési kérdésre, a polgári engedetlenség kérdésére térnék rá. Arra is csak azért, mert a polgári engedetlenség fogalma az, melyet egyesek a blokáddal kapcsolatosan a bűncselekmény fogalma helyett használni szer etnek. Felesleges vitákat kerülve is hadd mutassak rá, hogy ez a megközelítés mindenképpen téves. Nemcsak azért, mert a polgári engedetlenség fogalmilag engedetlenséget jelent ugyan az állammal, engedetlenséget a törvénnyel szemben, de nem foglalja magában mások jogainak közvetlen és aktív megsértését, hanem azért is, mert a polgári engedetlenség politológiai fogalom, a bűncselekmény pedig jogi, és ezek egymást át is fedhetik. Erre kitűnő példa a bevonulási kötelezettség megszegése vagy korábbi nevén behívó parancs iránti engedetlenség, amely lehet a polgári engedetlenség egyik megnyilvánulása, ugyanakkor ettől függetlenül vétséget, háború esetén történő megvalósítása pedig bűntettet képez. Tehát minősüljön a blokád esetleg politológiai, szociológiai vagy egy éb szempontból bárminek, egyértelmű az, hogy végrehajtóinak és a végrehajtókhoz kapcsolódóknak a magatartása büntetőjogi megítélés alá esik, azaz a végrehajtók, szervezők és támogatók bűncselekményeket követtek el. Tisztelt Országgyűlé s! Amikor ezt kiemelem, akkor vitatkoznom kell azzal a most elhangzott adattal, hogy itt százezrek lennének érintve. Úgy gondolom, sokkal kevesebben vannak azok, akik tekintetében ilyen bűncselekmény elkövetéséről beszélni lehet. Pontos, számszerű adatokka l én ugyan nem tudok szolgálni, de meggyőződésem, hogy nagyságrendekkel kisebb számokról van szó. Ezek közül a bűncselekmények közül egyébként néhány nem is kis súlyú. Míg a kényszerítés a nem túl szigorú három évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetend ő, és míg a személyi szabadság megsértése ennél enyhébb büntetés alá esik, addig a közérdekű üzem működésének megzavarása - ennek minősül egyébként a közlekedés megbénítása - alapesetében öt évig, minősített esetben pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabad ságvesztéssel büntetendő. A törvény konzekvens alkalmazása esetén e cselekmények elkövetői a végrehajtható szabadságvesztést aligha kerülhetnék el.
