Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 18. hétfő, a tavaszi ülésszak 5. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF)
305 találkozom: ezek a kárvallottak, ezek az emberek főleg az idősebb korosztályból valók, akik közül rengeteg olyan van, aki már nem tudna élni ezzel az – úgymond – üzleti lehetőséggel, amit ez a törvényjavaslat felkínál, tehát hogy a privatizációban részt vegyen, stb., hanem kis, elég csekély színvonalon á lló életszínvonalát kívánja javítani azzal az összeggel, amit esetleg egy ilyen kárpótlásból remél. Meg kellene találni annak a módját, hogy ezeknek az embereknek a részére valamiféle életjáradékszerűségre lehessen átváltani ezt a kárpótlási jegyet. Ezt a gondolatot vetem fel. Az általános vitában ezek voltak azok a gondolataim, amelyeket itt mindenképpen el kívántam mondani abból a célból, hogy érzékeltessem, ezen az úton sürgősen törvényt kell alkotni, és ez a javaslat véleményem szerint olyan, amelyből k inőhet, nehéz, sziszifuszi munkával, de kinőhet az a törvény, amelynek életbelépése esetén beszélhetünk talán arról, hogy nem olyan erdőt ültetünk, amelyben száraz ágak lesznek, hanem termő ágak; ha termő ágak lesznek, akkor pedig éppen ez a törvény fogja biztosítani a jövőnek azt az útját, amelyben lesz egy olyan birtokos középosztály, amelynek már a tulajdonlása is tisztázott, és amely meg fogja teremteni a lehetőséget, hogy az unokáinkat előre nemhogy kifoszszuk, hanem már előre rájuk gondolva az egész o rszágot felvirágoztassuk. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon és középen.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a felszólalásoknak egy újabb hatos blokkját megnyitnám, néhány tényt szeretnék, egykét tényt az Országgyűlés elé t árni. Jelenleg előttem 35 jelentkező névsora van. (moraj) ., jegyző kollégáim szerint ez még nem végleges, további jelentkezők lesznek. Van négy olyan blokk, négy hatos blokk, amelyben a jelentkezők kimondottan kormánypártiak. 17 kisgazdapárti jelentkező v an közöttük, tehát úgy tűnik, hogy az ellenzékiek fölszólalásának listája végére érünk lassanként, és csupa kormánypárti felszólaló lesz. Ezeket tényként akartam csak az Országgyűlés elé tárni. Távol áll tőlem, hogy a vitába beavatkozzam, hiszen a házbizot tság ülésén is egyértelmű volt az az állásfoglalás, hogy ez olyan fontos törvénytervezet, hogy mindenki, aki szólni kíván, álláspontját ismertetni akarja, szóhoz jusson. Mégis időnként az ember úgy elgondolkodik magában – ez már, mondjuk, az álmodozás szfé rájába tartozik (derültség) , elbeszélget az Istennel – , és jó lenne egy olyan kívánságot megfogalmazni, hogy ki tudnáke szűrni a felszólalók felszólalásaikból azokat az új szempontokat és gondolatokat, amelyek valóban ilyen nagyszámú hozzászólás mellett is előrevinnék az ügyet. Ezek után, tisztelt Országgyűlés, megadom a szót dr. Perjés Gábor képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Kérem! Felszólaló: Dr. Perjés Gábor (MDF) PERJÉS GÁBOR, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársai m! Képviselőtársaim előtt közismert az a tény, hogy nem tartozom a gyakran hozzászólók köréhez. A közös munkát a közös beszélgetésnél mindig előnyben részesítettem. De korlátozott engem annak a tudata is, hogy a parlamenti plenáris munka egyegy perce soks zor tízezer forintba kerül. Akkor mégis mi motiválta a hozzászólásomat? A múlt év végén az újságírók körkérdést intéztek a képviselőkhöz, hogy mit tartanak a jövő, az 1991. évi legfontosabb törvényhozó munkájának, és én a privatizációt jelöltem meg. A kárp ótlási törvényjavaslatot mindig a privatizáció részeként kezeltem. Most gondolatilag ugrom egyet, de ígérem, nem térek el a tárgytól. Az 194546os évek reformer társadalomtudósai – Bibó Istvánnal együtt – a demokratikus átalakulást, a demokratikus fejlődést a proletárdiktaturától és a szélsőjobb diktaturájától féltették. Bibó István látnoki gondolatait A magyar demokrácia válsága című tanulmányában fejtette ki. Amennyiben a fenti dilemmát nem oldják meg –
