Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 12. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A külügyi és a honvédelmi bizottság együttes jelentése a jugoszláviai fegyvereladásokról - ELNÖK (Szabad György): - ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ)
216 Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden két percet. Az első: én a személyeskedő megjegyzésekre nem kívánok reagálni, mert az a tapasztalatom, hogy az személyeskedik, akinek nincsenek érvei. (Taps az MSZP soraiban.) A má sik megjegyzésem: én nagyon sajnálom Kónya Imrét, hiszen neki tisztáznia kell a miniszterelnökkel, az MDF elnökével azt az eltérést, ami a kettőjük felszólalásában, mai beszédében jelentkezik. Hiszen a miniszterelnök úr elismerte, hogy hibák voltak, elisme rte azt, hogy feszültségek keletkeztek – nem akarom őt idézni pontosan. Kónya Imre viszont arról beszélt, hogy az ellenzék és a sajtó csinált ebből ügyet. A kettő nem stimmel. (Zaj.) A harmadik: Az én felszólalásomat emlékiratnak minősítette Kónya Imre. Há t, az a gyanúm, hogy nem értette, hogy mit mondtam. De elő lehet venni a jegyzőkönyvet és abból pontosítani lehet. De azt szeretném mondani, ha már emlékiratról beszél, nem árt közöttük lapozni, és sok mindennel vagy ezzelazzal lehet vádolni a Némethkorm ányt, de azzal nem, hogy szakértelem hiányában szenvedett volna. (Zaj, derültség, taps.) Ez is a tetszésnek egyik kinyilvánítási formája. Végül, ami a Szocialista Pártot illeti, hogy bénult helyzetéből akar kitörni – mert ezt mondta Kónya Imre – , két dolgo t szeretnék ezzel kapcsolatban mondani. Az egyik: a Szocialista Párt nyolc hónappal ezelőtt egy konstruktív ellenzéki szerepet vállalt. Ehhez tartja magát most is. A másik, hogy az, hogy időnként bénult helyzetbe került, az többek között az ilyen felszólal ásoknak is köszönhető. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Orbán Viktor. Felszólaló: Dr. Orbán Viktor (FIDESZ) ORBÁN VIKTOR, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Két perc erejéig kérem a türelmüket. A kétperces reagálásra azért van szükségem, mert nem mindenben értek egyet a Kónya Imre által elmondottakkal, különösképpen azokkal nem, amelyek a frakciónkra vonatkoznak. Először is, nem tartom szerencsés dolognak, hogy Rockenbauer Zoltánnak a z előadását, ami arra irányult, hogy azokat a tényeket próbálja összerakni, amik rendelkezésünkre állnak, azokat lapszemlének minősítsük, különös tekintettel azért (zaj) , különös tekintettel, uraim, azért nem szerencsés eljárás ez, mert ezek mind MTIközl emény alapján készült összeállítások, és ugyanezzel az MTIvel, ha jól tudom, a Kormánynak megállapodása van, ami a hiteles tájékoztatásról szól. Mi ezt a megállapodást el tudjuk fogadni, és úgy gondoljuk, egy hiteles információs hivataltól kaptuk meg, egy hiteles tájékoztatási intézettől kaptuk meg ezeket az adatokat. Azokhoz, amelyeket Rockenbauer Zoltán elmondott, azokhoz a tényekhez úgy gondolom, hogy kétség nem fér. Az értelmezésük lehet más, de magukhoz a tényekhez nem férhet kétség, azok megtörtént d olgok voltak. Másodszor: nagyon örültem Torgyán képviselőtársam hozzászólásának. Egyetlen pontban éreztem azonban hiányosságot az ügyben. Nem hallottuk azt, hogy mi az ellentmondás oka, ami közte és Kónya Imre között feszül. Kónya Imre azt mondta, hogy az ellenzék próbálja felelősségre vonni a Kormányt. Torgyán képviselőtársam nem tért ki arra az ügyre, hogy ő miért követeli Jeszenszky Géza lemondását – szívesen megismerkednék az elgondolásának lényegével. Még akkor is, ha ez nem a frakciója álláspontja, am elyet tisztelettel tudomásul veszünk, hanem az ő személyes véleménye. Harmadszor: úgy gondolom, hogy nem fogadható el Kónya Imre azon állítása, miszerint a külpolitikai ügy körül most kialakult botrány az ellenzék manővereinek lenne a következménye. Egy es etben el tudom fogadni Kónya Imre állítását, miszerint az ellenzék csinálja itt a botrányt, ha tényekkel tudja bizonyítani, hogy a FIDESZ képviselői nyilatkoztak Jeszenszky Géza álnév alatt az elmúlt hetekben. Akkor elismerem.
