Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 5. szerda, a tavaszi ülésszak 34. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ):
2036 Szervesen hozzátartozik a kérdés megoldásához, hogy ezeknek az embereknek a létalapját biztosítanunk kell, mert különben nem tettünk meg mindent ezért a dologért. Hogy ezt biztosíthassuk, tisztelt képviselőtársaim, ez a mi lelkiismere ti feladatunk, küldetésünk. (Taps jobbról.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Szigethy István, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Géczi József szerint a liberálisok már megkapták a vállonveregetést az indítványaikért. Nincs szükségünk rá. Nem vállonveregetésre van szükségünk, hanem arra, hogy olyan törvény szülessék, amely beilleszkedik a magyar jogrendbe, é s egy olyan törvény, amely ezt a kérdést megoldja. Február 20án az Igazságügyi Minisztériumtól kaptunk egy felhívást, hogy tárgyaljuk meg előzetesen a törvény tervezetét. Mi kezdettől aktívan részt kívántunk venni ennek a törvénynek a megalkotásában, a mi nisztériumban kitettük a kártyáinkat, s nem tartalékoltuk semmiféle későbbi általános vitára. Elmondtuk, hogy az akkori tervezettel szemben milyen alkotmányossági kifogásaink vannak, s elmondtuk azt, hogy mi ezt a törvényt kizárólagosan úgy tudjuk elképzel ni, hogy az a XX. század végének, és ne a középkori állapotoknak feleljen meg. Feleljen meg azoknak a közvéleménykutatási adatoknak, amelyekre Isépy Tamás államtitkár úr is hivatkozott, amely szerint a megkérdezettek 77,2%a a funkcionalitás, a működőképes ség biztosítását tartotta a törvényben fontosnak. Hogy mi egy pillanatig is azt mondtuk volna, ezt a kérdést nem kell rendezni, egyszerűen valótlanság. Ha bárki ebben a Parlamentben azt állította, emlékeztetnem kell Isépy Tamás expozéjára, amikor arról bes zélt, hogy egy nyugati újság szerint, állítólag, a Kádárrendszerben a tízparancsolatot is jobban betartották. Nos, úgy gondoljuk, hogy aki a mi álláspontunkról mást állít, mint amiről most beszéltem, az enyhén szólva nem nagyon volt figyelemmel arra, hogy ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen. (Közbeszólás!) Köszönöm. A mi álláspontunkat akkor közöltük, s a mi álláspontunknak megfelelően az újabb tervezet mindössze egy kérdésben tért el a korábbitól, abban a kérdésben, amely a jogorvoslati elvet kezdte beépíteni a jogszabály szerkezetébe. Sajnos nem megfelelően. Május 7. óta tart a vita a plénumon. A plénum elején Horváth József ismertette az alkotmányügyi bizottságnak az álláspontját, amely szerint ez a törvényjavaslat nem alkalmas általános vitára. Sa jnos Horváth József az ismertetésben csak egészen röviden utalt az alkotmányügyi bizottságnak az álláspontjára. Mi történt valójában? Valamiféle ellenzéki ármánykodás volte, esetleg az ellenzék többsége leszavaztae a kormánykoalícót vagy egészen más? Elő re kell bocsátanom, hogy összesen négy ellenzéki képviselő vett részt ezen az ülésen akkor, és ez a bizottsági döntés így született meg. A törvényjavaslat során ahhoz, hogy összhangba lehessen hozni az Alkotmánnyal, az Alkotmánynak nagyon sok rendelkezésér e oda kell figyelni. Csak felsorolom ezeket: a 12. szakasz (2) bekezdése az önkormányzati tulajdon védelmével foglalkozik, a 13. szakasz a tulajdonjog védelmével, az 57. szakasz (5) bekezdése az általános jogorvoslati elvvel. A 60. szakasz (2) bekezdése a lelkiismereti szabadsággal, a 60. szakasz (3) bekezdése az állam és az egyház szétválasztásával, a 67. szakasz (2) bekezdése azzal, hogy a szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák, végül a 70/A szakasz (1) bekezdése a j ogegyenlőséggel. Ezekkel az alkotmányos rendelkezésekkel mindenképpen összhangba kellett volna hozni ezt a törvényt, sajnos nem így történt. A törvényjavaslat szerkezetileg, kodifikációs szempontból nagyon sok hiányosságban szenved.
