Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárás keretében történő tárgyalása - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP):
2021 Köszönöm. Megadom a szót dr. Békesi László képviselőnek, aki a szocialista párt képviselőcsoportja nevében szól. Felszólaló: Dr. Békesi László az MSZP képviselőcsoportja nevében BÉKESI LÁSZLÓ, D R. (MSZP) : Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat vitája kapcsán a frakciónk nevében három témakört szeretnék röviden érinteni. Az első a törvényjavaslat tartalma, azaz hogy valójában az önhibájukon kívül hátrá nyos helyzetbe került önkormányzatok támogatásáról vagy valami másról van szó. Azt hiszem, ez a jelző, ez a fogalom akkor tölthető meg igazán tartalommal, ha az ország térségei között történelmileg kialakult óriási fejlődésbeli különbségeket, az egyes térs égekre koncentrálódó rendkívüli feszültséggócokat, a munkanélküliség koncentrált megjelenését, az elmaradott infrastruktúrát, a szociális feszültségeket, mindazokat a problémákat értjük tartalma alatt, amelyeknek a csökkentése ugyancsak történelmi léptékű feladat, és persze egyetlen esztendőben nem valósítható meg. Nem erről van szó azonban. Valójában akkor lett volna helyes a költségvetési törvényben a támogatás jogcímét igazán pontosan meghatározni, ha nem az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ö nkormányzatok pénzügyi támogatásáról beszélünk, hanem a Kormány hibájából hátrányos pénzügyi helyzetbe került önkormányzatokról beszélünk. (Néhányan tapsolnak.) Arról van ugyanis szó, hogy az alapfeladatok ellátásához szükséges erőforrásokat az állami támo gatás és a személyi jövedelemadó átengedett hányada nem fedezi. Semmi másról nincs szó, mint a normatív állami támogatás kiegészítéséről, azaz egy olyan kiegyenlítő állami támogatási formáról, amelynek egyedüli funkciója, hogy a kötelezően ellátandó alapel látás az önkormányzatoknál végül is ne kerüljön veszélybe. Nem véletlen, tisztelt Ház, hogy akaratlanul is kialakult a vitában egy Budapest – vidék ellentét, hiszen azok a képviselőtársaink, akik úgy vélik, hogy a történelmileg kialakult fejlődésbeli különbs égeket kellene ebből a támogatási formából enyhíteni, pont abból indulnak ki, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatását kell itt megoldani. Csakhogy nem erről van szó. Ez az igazi ellentmondás tartalma. Éppen ezért azt go ndolom, ezt a fajta támogatási formát, amely nyilvánvalóan kísérleti és átmeneti támogatási forma, éppen torz funkciója miatt a jövőben nem célszerű, nem érdemes fenntartani. Ebben az esztendőben természetesen nincs más esély, mint kiegyenlíteni azokat a h iányokat, amelyek az alapellátás finanszírozásához szükségesek, de 1992re értelmetlen dolog ezt a fajta támogatási formát fenntartani. A második ügy, tisztelt Ház, értelmes dologe az 1991. évi költségvetési törvényben meghatározott felosztási arányokon v áltoztatni, azaz átlépni ezt a kötelzettséget, amely szerint az 5 milliárd forintnak a 75%- át az első félévben, majd a maradék 25%át a második félévben kell felosztani. Éppen az előző héten lezárt céltámogatási vitában, de az itteni vitában is kiderült, hogy jó néhány település, önkormányzat esetében a Parlament által megítélt céltámogatások és a most kielégíteni javasolt önkormányzati támogatások sem biztosítják a normális, zavartalan működést. Nem lehet tehát elégséges indok, hogy az év második felében minden bizonnyal még további feszültségekkel kell számolni. Frakciónknak tehát az a véleménye, hogy az a 900 millió forint, amennyivel kevesebbet javasol a Kormány most felosztani, az önkormányzatok számára újabb veszteség, s magam is csatlakozom a sajnálk ozókhoz, akik úgy vélik, szükséges lett volna az előző céltámogatással kapcsolatos vitában általunk is ajánlott és Gaál Gyula képviselőtársunk átlal konkrét formába öntött költségvetésitörvénymódosítási javaslat tárgyalására, hiszen ez módot adott volna t öbbek között arra, hogy ezt a 900 millió forintot célszerűen azoknak az önkormányzatoknak ítélje meg a Parlament, amelyek rendkívül nehéz helyzetben vannak és lesznek. Végül a harmadik kérdéskör: tisztelt Ház, szabade úgy felparcellázni azokat a támogatás okat, amelyek az önkormányzatok részére nyújtandó erőforrásokat vannak hivatva megalapozni, mint