Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
2000 De miből fizessék az önkormányzatok ezeket a nyakukba szakadt befejezetlen örökségeket? Amikor bevételeik a működő kiadásaikat is alig vagy egyált alán nem fedezik: Az önkormányzati törvényben reményt, a költségvetési törvényben konkrét ígéretet kaptak tőlünk építkezéseik befejezésére, illetve annak támogatására. Az önkormányzati törvény szerint az Országgyűlés határozza meg a társadalmilag kiemelt c élokat, a támogatások feltételeit és mértékét. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult. A költségvetési törvényben a folyamatban levő iskolák építését társadalmilag kiemelkedő célként határoztuk meg. Ugyanebben a törvényben a támog atás feltételéül azt írtuk elő – és csak azt – , hogy a létesítmény teljes költsége az 5 millió forintot, az 1990. december 31ig történő pénzügyi teljesítés pedig annak 18%át haladja meg. A támogatás mértékét pedig úgy határozza meg a törvény, hogy az az engedélyokirat szerint az 1991i ütem 40%a, tehát 40, nem több és nem kevesebb. Az önkormányzatok a törvény alapján remélték, ha nagy nehézségek árán is, de folytathatják iskoláik építését. És ekkor a tisztelt Belügyminisztérium áthúzta számításaikat, elo szlatta reményeiket. A pályázatok elbírálásánál 60% saját erőt, illetve megyei kötelezettség vállalását, igazolását vették figyelembe. Az előirányzott céltámogatások mértékét pedig a saját maguk által felállított rangsor szerint 0 és 40% között differenciá lták. Mi pedig, tisztelt Ház, az előterjesztésből törvényt alkottunk. Tisztelt Miniszter Úr! Kérem, segítse elő válaszával, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben: ha lehet, oszlassa el aggályainkat. Időtakarékosságból és a lényegre való koncentrálás érdekéb en az írásban elküldött kérdéseim közül itt most csak kettőt teszek fel: 1. Nem monde ellent a céltámogatások elosztásáról szóló törvény az önkormányzati és a költségvetési törvénynek, amikor az abban megállapított támogatásokat itt maximumként adható tám ogatásként értelmezi? 2. Elfogadhatóe ön szerint, miniszter úr, folyamatban lévő beruházásoknál a saját erő és a megyei hozzájárulás támogatási feltételként való utólagos előírása? Köszönöm, várom a válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az int erpellációra dr. Boross Péter belügyminiszter úr válaszol. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: (Hangosítás nélkül:) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm az interpelláló képviselő úrnak… (Közbeszólá sok: Nem halljuk. – Elnök: Kérném a belügyminiszter úr gépét beigazítani. Derültség. – Még mindig hangosítás nélkül:) Képviselő úr tehát egyszerűvé tette számomra… (Közbeszólások: Még mindig nem halljuk.) Elnök Úr! Tisztelt Ház! (Eörsi Mátyás: Elfogadjuk a választ! – Derültség. – Elnök: Még mindig nincs hang. Kérném a mikrofont beigazítani – Boross Péter emelt hangon folytatja:) Elnök Úr! El is üvölthetem a választ. (Derültség) Most jó? (Eörsi Mátyás: Egy tiszta hang. – Derültség.) Most nem tudom, elnök úr, hogy mi a teendő, azonkívül, hogy állok itt. (Elnök – az emelvényre mutatva – : Kérném talán ide fáradni a mikrofonhoz.) Az túlzás. (Derültség. – Rövid szünet; egy technikus megpróbálja bekapcsolni a miniszter körül lévő mikrofonok valamelyikét, eredménytel enül.) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd adjam meg hangosabban a választ, mert úgy vélem, hogy egy viszonylag röviden feltett kérdésre és rövid válaszra nem célszerű és nem méltó ama tekintélyes emelvényt elfoglalni.
