Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ):
1995 Senkinek nem lehet alkotmányos indokokkal alátámasztható célja, hogy egy másik alkotmányos jogot megsértsen. Senkine k nem lehet alkotmányosan magyarázható olyan szándéka, hogy a Magyar Köztársaság polgárait vagy azok egy csoportját, esetlegesen egyes egyházak képviselőit bizonytalanságban tartsa afelől, hogy az állam eleget tesze személyhez fűződő jogai védelmére vonat kozó kötelezettségének. Ha a Kormány figyelmen kívül hagyná a kötelezettségét, számolnia kellene azzal is, hogy a személyiségi jogaikban megsértettek az Alkotmánybírósághoz fordulnának jogaik biztosítása érdekében. A személyes adatok védelméhez fűződő jogo k különös fontosságát húzza alá az Alkotmánybíróság 15/1991. számú határozata, amelyet a közelmúltban hozott, de irányadó módon érintette a problémát a 2/1990., illetve a 20/1990. számú határozat is. Ezért, válaszolva képviselő úrnak az interpellációjában feltett kérdésére, a miniszterelnök úr nem lát indokot arra, hogy az ügyben a minisztert érintő személyi konzekvenciákat vonjon le. Kérem a válasz elfogadását. (Taps a jobb oldalon és középen.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérdezem interpelláló képvi selőtársamat, egyetérte a válasszal. SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt MiniszterelnökÚr! Emlékeztetőként meg szeretném jegyezni, hogy ez az albizottság mire létesült. Az albizottság felada ta a volt Állami Egyházügyi Hivatal irattárába való betekintés révén az iratok állagának felmérése, az Állami Egyházügyi Hivatal működésének feltárása, és az üldözött egyházi személyek rehabilitálási koncepciójának kidolgozása tárgyában jelentés készítése a parlamenti bizottság részére. (Taps az SZDSZ soraiban.) Ma hozzávetőlegesen másodszor hallottam ugyanezt a választ, hiszen reggel Vásárhelyi Miklós kérdésére a miniszterelnök úr hozzávetőlegesen ugyanezeket olvasta fel – feltehetően közös forrásból készü lt a két válasz. (Zaj, közbeszólások a jobb oldalról.) A két ügy között azért némi különbség van. (Zaj.) Elnézést, talán válaszolhatok… A válasz rendkívül terjedelmes volt, de a jogi kérdésre, az Alkotmány 21. § (3) bekezdésének a megsértésére semmi válasz t nem adott. A felhívott két indok, az adatvédelem és az államtitokvédelem egész más kérdés. Adatvédelemről szó sincs, az államtitokkal kapcsolatosan pedig a miniszterelnök úr által reggel fölhívott 1987. évi 5. számú törvényerejű rendelet 6. §ának (2) b ekezdése szerint: aki jogszerűen államtitok vagy szolgálati titok birtokába juthat, köteles az annak védelmére vonatkozó rendelkezéseket megismerni és megtartani, az államtitkot, illetve a szolgálati titkot megőrizni. Annak idején Németh Zsolt az interpell ációs válaszában már hivatkozott rá, hogy ez természetszerűen az eljáró parlamenti bizottság tagjaira is irányadó. Itt nem lehet különbséget tenni a Kormány és a Parlament között. A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében a Kormány felel a Parlamentnek és a Kormány nem rendszabályozhatja meg a Parlamentet olyan formában, hogy a parlamenti bizottság számára bizonyos előírásokat tesz; nem tilthatja meg az Alkotmány értelmében, hogy ezeket az adatokat kiszolgáltassa. (Közbeszólás a jobb oldalról.) A fölvetett jogi indoklás bár terjedelmes volt, mind az adatvédelem, mind az államtitokvédelem tekintetében alaptalan, és nem adott választ arra, hogy az Alkotmány 21. § (3) bekezdését miért sértette meg az eljárt miniszter. Úgy tűnik, hogy a miniszterelnök ezt az A lkotmánysértést magára vállalta. Meg kell jegyeznem egyébként, hogy ha az a logika helyes lenne, amely most elhangzott, akkor Magyarországon egyetlen sikkasztót nem lehetne elítélni, mert a rendőrségnek nem lenne joga a személyiségi jogok védelme érdekében betekinteni bármiféle könyvbe. (Taps a bal oldalon. Közbeszólások: Úgy van!) A helyzet ugyanaz.
