Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1994 jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága által létrehozott hatpárti albizottság számára a miniszter úr iratok megtekintését nem tette lehetővé. Válaszában a miniszter úr kijelentette, hogy a ké rt iratokat egyelőre nem kívánja az országgyűlési bizottság tagjai számára hozzáférhetővé tenni. Válaszában egyébként utalt arra is, hogy lehetséges ezeknek az iratoknak a végleges zárolása. Az Alkotmány 21. § (3) bekezdése szerint "az országgyűlési bizott ságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni." Az Alkotmány ez alól a rendelkezés alól nem ismer kivételt. Az Alkotmány 39. §a értelmében a Kormány az Országgyűlésnek felelős a működéséé rt, a Kormány tagjai pedig a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősek. A 39./A § értelmében viszont bizalmatlansági indítvány közvetlenül miniszterrel szemben nem terjeszthető elő. Andrásfalvy Bertalan miniszter úr hivatalba lépése előtt esküt tett a Mag yar Köztársaság Alkotmányára, az interpellációra adott válaszában viszont kifejezetten megtagadta egy alkotmányos kötelezettségének a teljesítését. Megkérdezem miniszterelnök urat, mit kíván tenni ilyen esetben. (Az SZDSZ padsoraiból taps.) ELNÖK (Vörös V ince) : Köszönöm. Az interpellációra a Kormány nevében dr. Boross Péter belügyminiszter úr válaszol. Dr. Boross Péter belügyminiszter válasza BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt be kell jelentenem, hog y az én lelkemben béke honol. (Taps.) A miniszterelnök úr nevében és képviseletében az alábbiakat válaszolom Szigethy István képviselő úr interpellációjára. Németh Zsolt képviselő úr interpellációjára Andrá sfalvy Bertalan miniszter úr válaszolt az Országgyűlés plénuma előtt 1991. május 14én. A választ a tisztelt Ház 131 "igen" szavazattal 90 ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadta. (Az SZDSZ padsoraiból szórványos taps.) A Kormány az Alkotmány, valamint a Házszabály rendelkezéseire figyelemmel ezt úgy értelmezte, hogy az Országgyűlés egyetértett a válaszban foglaltakkal. (Derültség az SZDSZ padsoraiban.) Az egyetértést kifejező szavazáskor minden bizonnyal alaposan mérlegelték a tisztelt képviselők a min iszter úr által elmondottakat. Ezek közül most különösen hangsúlyoznám az Alkotmány 59. §ában foglaltakat, nevezetesen "A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jó hírnévhez, a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog" Ezeket a jogokat a P olgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmányának 17. cikke is biztosítani rendeli, amikor így rendelkezik: "Senkit sem lehet alávetni magánéletével, családjával, lakás vagy levelezésével kapcsolatos önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak… (Közbeszó lás az SZDSZ padsoraiból.) …, sem pedig a becsülete és jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. – Idézek! – Ilyen beavatkozás vagy támadás ellen mindenkinek joga van a törvény védelmére." A rendelkezésre álló információk alapján joggal feltételezhető, hogy a hajdan volt Állami Egyházügyi Hivatal azóta hatályon kívül helyezett jogszabályokban, illetőleg más formában kapott felhatalmazás alapján olyan tevékenységet is folytatott, amely törvénytelen beavatkozásnak minősül, és jogtalan támadás volt egyesek személ yét, jó hírnevét illetően. Ilyen körülmények között nem csupán joga a miniszternek a kellő mértékű óvatossággal történő eljárás, hanem mind az Egységokmányban, mind pedig az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint kötelessége védeni az alkotmányos rendet és biztosítani az állampolgárok jogait, akiknek sérelmére törvénytelen eszközökkel jogtalan támadásokat intézhettek.
