Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 4. kedd, a tavaszi ülésszak 33. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ANTALL JÓZSEF miniszterelnök:
1969 Legyen szabad néhány hivatkozással élnem. Az Alkotmánynak 59. §- ának (1) bekezdése szerint "A Magyar Köztársaságban mindenkit megille t a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog." Az Alkotmánybíróság 15/91. alkotmánybírósági határozata, értelmezve az Alkotmány idézett rendelkezését, kimondta: "Az Alkotmánybíróság a 2 0/90. AB határozat szerinti eddigi gyakorlatát folytatva a személyes adatok védelméhez való jogot nem hagyományos védelmi jogként értelmezi, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve információs önrendelkezési jogként. Az Alkotmány 59. §ában biztosítot t személyes adatok védelméhez való jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad. Mind enki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfelhasználás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatait." Eddig az Alkotmánybíróság állásfoglalása. A Polgári Törvénykönyv 83. §ának (2) bekezdése szerint "A nyilvántartott adatokról tájékoztatást – az érintett személyen kívül – csak az arra jogosult szervnek vagy személynek lehet adni. Az érintett személy tájékoztatását csak abban az esetben lehet megtagadni, ha annak teljesítése állami vagy közbiztonsági érdeket sértene." Nyilvánvaló, hogy a nyilvántartott adatoknak az érintett személy általi megismerhetősége garanciális jelentőségű, hiszen ellenkező esetben nem nyílna mód a Polgári Törvénykönyv idézett szakasza (3) bekezdése ált al biztosított azon jog érvényesítésére, amely szerint – idézem – : "Ha a nyilvántartásban szereplő valamely tény vagy adat nem felel meg a valóságnak, az érintett személy a valótlan tény vagy adat helyesbítését külön jogszabályban meghatározott módon követ elheti" – idézet bezárva. További megjegyzésem: az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdése szerint "Államtitok az az adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása veszélyezteti a Magyar Köz társaság biztonságát vagy más fontos politikai, gazdasági, illetőleg honvédelmi érdeket, és vagy az említett törvényerejű rendelet, vagy más jogszabály, illetőleg meghatározott személy által meghatározott államtitoknak tekintendő adatok körébe tartozik." A meghatározott személyek között egyebek mellett szerepel az Országgyűlés elnöke, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, valamint a miniszter is. E személyek a tvr. 5. §a szerint saját szervezetükre, közvetlen alárendeltségükbe vagy államigazgatási felügy eletük alá tartozó szervre meghatározzák az államtitokkört, és azt rendszeresen felülvizsgálják. A felülvizsgálat körében a minősítésre jogosult személy a tvr. 8. § (4) bekezdése értelmében a minősítési jelölést megszünteti vagy módosítja, ha az irat tarta lma az iraton feltüntetett érvényességi időtől függetlenül már nem minősül államtitoknak, illetve szolgálati titoknak. A minősítési jelölés megszüntetésével egyidejűleg az irat az egyéb iratokkal esik egy tekintet alá. Összefoglalva: azok a nyilvántartások , amelyek alapján egyéni kérdésre, az egyénnek adott válasz keretében megfeleltem, ebben az értelemben nem minősül államtitoknak vagy szolgálati titoknak, hanem az illető személynek kiadható. Személyekre vonatkozó nyilvántartásokról lévén szó, ezekre körül tekintően kell alkalmazni az Alkotmány, valamint a Polgári Törvénykönyv hatályos rendelkezéseit, nem lehet az adatokat minden korlát nélkül nyilvánosságra hozni, a személyiségi jogok vélhető sérelme nélkül. Egyebek között ennek szabályozását érintené a Kor mány törvényjavaslata is. Ugyanakkor az adatoknak az érintett személy tudomására hozása nem sért állami, közbiztonsági érdeket, így a tájékoztatást sem lehet megtagadni. Zárójelben, személyes véleményként is közlöm, hogyha olyan adatokra bukkantam volna, h ogy bárkinél kábítószerkereskedelemben való részvétel gyanúját, vagy egyéb ilyen fennforgását láttam volna, akkor azt államtitoknak tekintettem volna. A tizenhárom kisgazdapárti vezető pedig egyénenként intézett kérelmet a miniszterelnökhöz, hogy a reá es etlegesen vonatkozó adatokat megismerhesse. Éppen ezért az eljárás az Alkotmánynak és az irányadó törvények szabályainak megfelelő volt. Az eljárás nem áll semminemű kapcsolatban az Országgyűlés vagy annak egy képviselőcsoportja és a Kormány közötti viszon nyal, hanem a
