Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 32. napja - A szerencsejáték szervezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÉMETH BÉLA (FKgP):
1960 valamilyen szerencsejáték magyarországi meghonosítása érdekében. Elsődlegesen a szerencsejátékban rejlő jövedelem megszerzése érdekében. Hazánkban nincs hagyománya sem a szerencsejátékok gyakorlati szervezésének, sem pedig annak j ogi szabályozásának. Az egyes szerencsejátékok származási országaiban az elterjedésének gyorsasága és negatív hatásai következtében már részletesen megalkották a szerencsejátékok szervezésének jogi szabályozásait. Ezeknek a részletes tanulmányozása alapján a törvényalkotásunkban már komplex módon lehet ezt a kérdést szabályozni. A komplex szabályozás azt jelenti, hogy a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó jogszabály megalkotásával egy időben kerüljenek kidolgozásra és elfogadásra a szerencsejáték szerve zésével elért jövedelem, az állami, a társas, az egyéni kezelése, az állami jövedelemnek a társadalmi nyilvánosság melletti, előre meghatározott célok szerinti felosztása. Ezen túlmutató részletes szabályozást a szerencsejáték speciális jellege, a társadal mi és szociálpolitikai hatása indokolja. De ezt támasztják alá a jelenlegi szabályozás tapasztalatai is. Más oldalról vizsgálva ezt a kérdést, kifejezetten előnyösnek tekinthető a törvénykezés szempontjából a jelenlegi helyzet, mert a jogalkotókat nem köti a korábbi jó jogszabály, azaz nem egy korábbi jó vagy rossz szabályozást kell módosítani, hanem teljesen újat kell alkotni. Ezért annak nincs akadálya, hogy a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó törvény előírja a tevékenység gyakorlásának személyi, tá rgyi és gazdasági feltételein túlmenően a konceszsziós díjból és a játékadóból befolyó költségvetési bevétel közcélra történő felhasználásának konkrét módját és összegszerűségét. Továbbá az így befolyó összegből képződő alapokat, ideértve az önkormányzatok által igénybe vehetőket is. A törvényjavaslattal szembeni alapvető követelmény, hogy a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos minden tevékenység átfogó, minden részletre kiterjedő törvényi szabályozására kerüljön sor. A hangsúly a törvényi szabályozás on van. A törvényjavaslat bizonyos kérdéseket az átlagosnál részletesebben szabályoz, más kérdésekben túlzottan leegyszerűsített. A törvényjavaslat miniszteri indokolása szerint a szabályozni kívánt tevékenység különös jellegére tekintettel a törvényjavasl at indokolása is a joggyakorlatban a megszokottnál részletesebb, ami a túlszabályozottságot jelenti. A törvényjavaslat a koncessziós törvényre alapozza a szerencsejátékok szervezését, illetőleg a koncessziós szerződések útján látja leginkább megvalósítható nak a szerencsejátékok szervezését és működését. A törvényjavaslat miniszteri indoklása a szerencsejáték szervezéséhez kötött tevékenységet konceszszióhoz köti. A koncessziós törvény a részletkérdések megalkotását az 1. § (1) bekezdés második fordulatában az úgynevezett ágazati törvények hatáskörébe utalja. A szerencsejátékról szóló törvény nem lehet a koncessziós törvény ágazati törvénye, miután helye a koncessziós törvénnyel egy szinten van. Álláspontom szerint tehát teljesen indokolatlan a törvényjavasla t 4. fejezet 7. §ában szabályozott kérdéseknek ebbe a jogszabályba történő beépítése. Részben túl, részben alulszabályozott a törvényjavaslatnak a szerencsejátékfelügyelet létrehozására és működésére vonatkozó része. A törvényjavaslat 7. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a szerencsejátékszervezés állami törvényességi felügyeletét a szerencsejátékfelügyelet látja el. Álláspontom szerint vagy állami felügyelet, vagy törvényességi felügyelet az, amit a szerencsejátékfelügyelet elláthat. Ha a törvényess égi felügyeletre helyezzük a hangsúlyt, akkor a szerencsejátékfelügyelet szervezeti és működési, valamint ellenőrzési szabályzatát nem alkothatja meg saját maga, azt nem hagyhatja jóvá a pénzügyminiszter egy személyben, ez esetben ezeket a szabályokat jel en törvényben az Országgyűlésnek kell megalkotnia. Ezt indokolja a törvényjavaslat 7. § (3) bekezdés utolsó fordulata is, amely szerint a szerencsejátékfelügyelet határozata ellen államigazgatási eljárásban
