Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 32. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF): - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF):
1956 Igen, tehát akkor dr. Józsa Fábián kér szót kétperces reagálásra. Felszólaló: Dr. Józsa Fábián (MDF) JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért és csak azért kértem szót, mert Tirts Tamás szavaiból – mint ahogy más ellenzéki képviselő szavaiból is – az derült ki, hogy már megint mindenért mi, kormányzópártok vagyunk a felelősek. (Tiltakozás a bal oldalról.) Engedjék meg, hogy elmondjam, és akkor utána én szívesen meghallgatok mindenkit ebben a kérdés ben. Mi tartozik hozzá az igazsághoz? Hodosán Róza pontosan idézte az önkormányzati törvényt, amelyben, ugye, az szerepel, hogy az elmúlt év november 30áig kellett a Kormánynak elkészítenie és benyújtania a Ház elé a fővárosi és a fővárosi kerületi önkorm ányzatokról szóló törvényjavaslatot. A Kormány időben, határidőre elkészítette ezt a törvényjavaslatot, ezt azonban a fővárosi közgyűlés, miután bizonyos szempontok, amelyeket ők szerettek volna benne látni, nem voltak benne a javaslatban, alkalmatlannak m inősítette, és előterjesztette a Kormány számára a saját szempontjait. A Kormány kompromisszumkész volt ezekkel a szempontokkal szemben, és részben az előterjesztett törvényjavaslatba bedolgozta a fővárosi közgyűlés által akkor felvetett kérdéseket. Január 11én beterjesztették a törvényjavaslatot, de már a törvényjavaslat tárgyalásának kezdő időpontjában a fővárosi főpolgármester egy levelet intézett az önkormányzati bizottság elnökéhez, amelyben egy nagyon jelentős módosító indítványcsomagot terjesztett e lő, ez volt az az úgynevezett állítólagos fővárosi főpolgármester, illetve a kerületi polgármesterek közötti megállapodás. Ez a megállapodás, miután előzetes vizsgálat után kiderült, hogy annak olyan pontjai vannak, amik az önkormányzati törvény szelleméve l, sőt, a magyar Alkotmánnyal is ellentétesek, nem volt támogatható. Elkezdődött a fővárosi kerületek és a fővárosi közgyűlés között egy huzavona, pontosabban a fővárosi főpolgármester között egy huzavona, és ez a huzavona több hónapig tartott, és ennek a huzavonának a során ez az úgynevezett megállapodás háromnégy alakváltozáson ment keresztül. Elnök Úr! Én csak azt szeretném jelezni, hogy a fővárosi törvényről szóló vitának az elhúzódásában ennek a huzavonának is igen nagy szerepe volt, és ezért nem a ko rmánykoalíció pártjai a felelősek. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Török Gábor képviselő úr a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Török Gábor (MDF) TÖRÖK GÁBOR, DR. (MDF) : Tiszte lt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magam is módosító indítványt nyújtottam be a tárgyalt törvényhez. A javaslat lényege, hogy a törvény első cikkelye egészüljön ki egy új (6) bekezdéssel; az új bekezdés célja, hogy a törvény rendelkezzék majdan az ag glomeráció igazgatási, gazdasági, költségvetési viszonyairól. Tirts Tamáshoz annyiban csatlakoznék, hogy ő egy Cityről beszélt, amit körülvesz, ha úgy tetszik, egy másodlagos városrész, és én nagyon fontosnak tartanám, hogy minél előbb törvé ny rendelkezzék az úgynevezett elővárosi területekről, amelyet úgy tűnik, nem tudunk kikerülni. Nem lehet célunk Budapest további felesleges duzzasztása, az agglomerációt nem óhajtjuk a fővároshoz csatolni, valahol, akárhogy is gondolkozunk, meg kell húzni a főváros határait. Ugyanakkor az agglomeráció nemzetgazdasági értéke rendkívül jelentős. Tudomásul kell vennünk, hogy a lakosság a budapesti munkalehetőségekre apellálva telepedett le e régióban, ahol sem kellő mennyiségű munkalehetőség, sem megfelelő mi nőségű infrastruktúra nincsen. Az egyre inkább kirajzolódó piaci – és itt nem szociális piacgazdaságra gondolok – viszonyok, a fokozódó
