Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. június 3. hétfő, a tavaszi ülésszak 32. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ):
1954 Ezek után röviden a Citykoncepció érdeké ben mondanék egykét szót. Budapest az ország életében más településsel nem hasonlítható össze, kiemelkedő szerepe van. Budapest organikus fejlődése az ország fejlődésének legfontosabb motorja. Ha Budapest saját erejét, belső adottságait jól kihasználva pr osperál, akkor az az egész ország javára válik. Ha pedig a város diszfunkcionál, akkor annak az egész ország a kárát látja. Mind a kormánypárt, mind pedig a legnagyobb ellenzéki párt. Éppen ezért messze önmagán túlmutató jelentőségű a fővárosra vonatkoztat ó törvény szabályozási rendszere. Ha a fővárosi törvény megalkotásakor a törvényhozók kizárólag a város optimális működésének modelljét keresnék, akkor jó esély lenne ennek a megtalálására. A modell ugyanis adott, Hölgyeim és Uraim. Egyfelől a Budapesthez hasonló nagyságú, jelentőségű európai fővárosok, például Bécs és Párizs, és ezen belül is ennek a két nagyvárosnak a Cityn belüli működését figyeltük, és ezt ajánljuk az önök figyelmébe. Másfelől pedig Budapest saját közigazgatási története adott, ami a mú lt századtól, 1873tól egészen 1949ig egy jóval kisebb területen, de működött. Ez a két minta szolgálhat alapul a mostani törvényjavaslat elfogadásánál. Kiválóan működő városok esetében, mindegyikben két önkormányzati szint található ugyan, egy központi k erületi is, de a központi kerületi meghatározó dominanciájával. Ezt tévesen szokták a politikai köznyelvben centralizációnak nevezni, ez ugyanis – lévén egy településről szó – nem centralizáció, hanem koncentráció. Ezekben az említett nagyvárosokban a tele pülési önkormányzati jogok a központi keretek szerint ad át meghatározó alapfokú feladat- és hatásköröket a kerületeknek. Budapest esetében – mint jól tudjuk – több párt és a kormányzat is elismerte, hogy a Citykoncepciót elvben támogatja, csak jelen pill anatban nem időszerű ennek elfogadása. Azok a koncentrált városrendezési és fejlesztési tervek, feladatok, melyek Budapest előtt állnak, ugyanis csak egységes városfejlesztési és koncentrált vagyon s hasznosítási stratégia révén valósulhatnának meg. A ker ületekre szétosztott vagyonban és szabályozási önállóságban megnyilvánuló, elkülönült kerületi érdekek olyan mértékben szemben állnak egymással, hogy tulajdonképpen a gazdag város arra lenne ítélve, hogy kerületei csakis a kerületi határokon belül s az úgy nevezett kerületi érdekekre való tekintettel költekezzenek, és így a város egészét szolgáló költségvetési forrásból csak nehezen megvalósuló, többnyire nem közvetlenül profitot termelő beruházások finanszírozására nem futná a fővárosi szint rendelkezésére álló vagyonból. A legsúlyosabb probléma a fővárosban jelenleg is a környezetvédelem, a bűnözés, a közlekedés problémája, amelyek abban a pillanatban, ha ilyen formában fogadjuk el a törvényjavaslatot, ahogyan a bizottságokban leszavazták többek között a Ci tykoncepciót is, nem fog tudni a fővárosi szint megfelelni. A Kormány pedig nyilvánvalóan költségvetési segítséget csak akkor nyújt majd, ha neki tetszik. Adott esetben magát a várost akár ki is éheztetheti a mostani állapotban. Ráadásul a vagyoni szempon tból pedig 22 részre szétparcellázza. A legkülönbözőbb időben és különböző politikai szándékok mentén, de többen is szorgalmazták a Citykoncepciót, ugyanakkor ellene is voltak. Mindeddig azonban egyedül a FIDESZ vállalta fel nyíltan a címben jelzett város igazgatás elfogadását. A Citykoncepció maga viszonylag hosszú múltra nyúlik. Olyan szakmai elképzelés, amely a budapesti kerületek folyamatosan felfelmerülő átszervezési igényével, illetve az új önkormányzati rendszer kialakításával kapcsolatosan kristál yosodott ki. Lényege, hogy Budapesten belül létre kell hozni egy belső övezetet, központi kerületet vagy városmagot, ez a City. Ebben a belső övezetben az önkormányzati jogok gyakorlója a fővárosi önkormányzat lenne, ő adná át általa, illetve a törvény ált al meghatározott önkormányzati jogokat a belső övezeten belüli kerületi elöljáróságok részére. Ebből következően más típusú önállósággal rendelkeznének a Cityn belüli belső, azaz elöljárósági kerületek és a Cityn kívül eső külső kerületek, amik legfőképpen a tulajdonnal való rendelkezés különbségeiben nyilvánulnának meg. A jelenlegi fővárosi törvényjavaslat alapvetően az önkormányzati törvényben a Szabad Demokraták által szorgalmazott rendelkezések miatt létrejött alapkonstrukcója ma már nem tűnik megváltoz tathatónak, pedig – ezt már többen elismerték – ez rossz. Éppen ezért a City csak úgy hozható létre, ha a törvény létrehoz egy központi kerületet,
