Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 29. szerda, a tavaszi ülésszak 31. napja - A világkiállítás Budapesten, 1996-ban történő megrendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BETHLEN ISTVÁN (MDF)
1916 Legfőképpen azért modellértékű ez a vita, mert a szakmaiságra és a közvéleményre való hivatkozás mimikrije mögött véleményem szerint ugyanaz a probléma húzódik meg, ami a legtöbb parlamenti vitában többékevésbé rejtetten megjelenik. Am iről véleményem szerint igazán szó van most, az: milyen jövőképünk van erről az országról; milyen érdekkülönbözőségek húzódnak meg közöttünk; mi az, amiben bízunk, amiben hiszünk. Inkább hiszünk és bizakodunk vagy inkább vagyunk aggodalmasok. A mi világkiállítással kapcsolatos állásfoglalásunkat a szakmai és közvéleménykutatói megalapozottság, de nem kizárólagosság mellett az a mély hit határozza meg, hogy bízunk a magyarság alkotóerejében, vállalkozókedvében; abban a történelmi tapasztalatban , hogy nemzetünk a legkritikusabb időkben is képes volt talpra állni, olykor csodaszámba menő tetteket végrehajtani. És ha már végképp normává vált a Házban, hogy a hitet is racionalizáljuk, akkor úgy is kifejezhetném magam, hogy a Magyar Demokrata Fórum v ilágkiállítással kapcsolatos állásfoglalása kialakításakor számol az emberi tényezővel. Éppen ennek figyelembevételével érzem aggályosnak a FIDESZ és az SZDSZ eddigi állásfoglalásait. Mert azok mindenképpen csökkenthetik az önbizalmat és optimizmust, amely nélkül valóban nem lehet világkiállítást rendezni. Ez már részben az önmagát teljesítő jóslat lélektani problémáját veti föl. A fentiek értelmében javaslom, hogy jusson a Ház gyorsan határozott döntésre. Van már annyira fejlett politikai intézményrendszer ünk, hogy minden egyes képviselő vállalni tudja, és vállalni fogja mostani döntésének ódiumát. Tisztelt Ház! Határozott és gyors döntésre kérem önöket. A javaslat támogatásának legfőbb indokaként pedig a magyar társadalomba vetett hitet jelölöm meg. Szeret ném jelezni, hogy ez a hit nem valamilyen felelőtlen vakhit. Nem valaminő millenniumi hurráoptimizmus motiválja. Nagyon is elevenen élnek bennem Ady keserűen ironikus szavai Buda filoxérátlan hegyeiről, a vármegyei bánokról, ahol piros borával megitatott j ókedvű alispán. Nem ez az életérzés, ami vonzana, sokkal inkább Németh László víziója az emelkedő nemzetről vagy Adyé a magyarság – és ez képszerűen is ideillik, a magyarság – , a nemzet épülő templomáról. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbac h Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Bethlen István képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Bethlen István (MDF) BETHLEN ISTVÁN (MDF) Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentétben az előkészített beszédekkel, én valóban megpróbálok a néhány következő percben az itt elhangzottakra előkészületlenül, fölírt koncepció nélkül reagálni. Mert azt hiszem, hogy nem folytathatjuk ebben a kérdésben azt, amit annyiszor teszünk e Házban, a süketek párbeszédét. Van ebben az országban n éhány kérdés, amelyben kormánypártok és ellenzékek egyet kellett értsenek. Ehhez tartozik a külpolitika, ehhez tartozik a honvédelem kérdése, és azt hiszem, egy ilyen kérdés a világkiállítás kérdése. Természetesen nem lehet a világkiállítást megrendezni Bu dapest közgyűlésének többsége ellenében. Természetesen nem lehet a világkiállítást megszervezni és végrehajtani Budapest város önkormányzata ellen, és természetesen nem lehet ezt a világkiállítást megszervezni és végrehajtani Budapest főpolgármestere ellen . Tehát a legtermészetesebb dolog véleményem szerint az, hogy a magyar Kormány feje, a magyar Kormány és Budapest főpolgármestere és a budapesti önkormányzat újabb és konstruktív és kompromiszszumképes tárgyalásokba lépjenek egymással. Meggyőződésem, sőt b iztos tudomásom, hogy erre a magyar Kormány elnöke kész, és nagyonnagyon bízom benne, hogy erre Budapest főpolgármestere éppúgy kész. És vegyük tudomásul azt is, hogy tuladjonképpen a közgyűlésből sem,