Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 21. kedd, a tavaszi ülésszak 28. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
1652 Felbecs ülhetetlen továbbá az a járulékos gazdasági következmény, amely az érintett ingatlanok forgalmának differenciálatlan befagyasztásából fakad. A mi álláspontunk elsősorban nem abban különbözik az önökétől, hogy keveset vagy sokat kapna az egyház, hanem a vag yonhoz juttatás mikéntjében. Az Országgyűlés nem állíthat ki üres csekket olyan bizottságnak, amely – mivel nem része a végrehajtó hatalmi ágnak – közvetlenül felelősséggel sem tartozik a tisztelt Háznak. Javaslatunk szerint az igények felmérését követően fix, az Országgyűlés által meghatározott, fokozatosan folyósított egyszeri kiadással és az ingatlanforgalom befagyasztásának a mellőzésével lehet az ország gazdasági állapotát és a költségvetés szempontjait egyaránt szem előtt tartó, megnyugtató megoldást találni. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) 5. szempont. Az egyházakhoz mint intézményekhez való viszony. Önök számos alkalommal kinyilvánították, hogy felettébb bíznak az egyházak mértékletességében. Ez a törvény megfogalmazása szerint k onkrétan a hierarchikus egyházaknál a magyarországi legfelső szervet, a nem hierarchikus egyházaknál a tárgyalásra felhatalmazott szervezeti egységet jelenti. Nekünk sincs semmi okunk arra, hogy az egyházak részéről ne feltételezzünk jóhiszeműséget. Ugyana kkor aggodalommal tölt el bennünket, hogy a javaslat a föld kivételével nem tartalmaz jogi, gazdasági garanciákat a volt egyházi ingatlanokra vonatkozó történeti jogigények megfékezésére. Szerintünk erre többek között a megújuló magyar egyházak egymás közö tti kapcsolatrendszerének lenne szüksége. Félő ugyanis, hogy a magyar történelemben államegyházi pozíciót élvező felekezet és a többi felekezet között a javaslat újra felszítja a történelmi privilégiumokból fakadó régi ellentéteket és az egymással való elk eseredett versengést. "Ha ti így, akkor mi sem hagyjuk magunk!" Az ingatlanszerzőverseny vallásháborúja hosszú távra háttérbe szoríthatja az ökumenikus törekvések eredményeit. A vagyonjuttatás terén a felekezetközi viszonyok jelenlegi arányainak csorbítat lan érvényesítését csak a mi koncepciónk talaján tudjuk elképzelni. A reparációs logika nem csupán az egyházak egymás közötti viszonyát érintheti súlyosan, hanem az egyházakat a helyi és az országos közéletben is csatározásoknak teszi ki. Továbbá helytelen ítjük elvi alapon, hogy a törvény meghatározza ezentúl, hogy az egyház képviselőinek jogosítványokat ad, hogy milyen egyház milyen képviselőjét fogadja el tárgyalófélnek. Meg kívánom kérdezni, az előterjesztő szerint például a magyarországi református egyh áz hierarchikus vagy nem hierarchikus felépítésűnek minősül? Az állam be nem avatkozása az egyház életébe e törvényjavaslat kapcsán azért is fontos, mert a rugalmas, a helyi érdekeket jobban figyelembe vevő álláspont artikulálódását, közvetve az egyházak b első megtisztulását a jelenlegi elavult egyházi struktúra állami konzerválása akadályozhatja éppen meg. Végül nem elhanyagolható következménye lesz a törvény elfogadásának, hogy az egyházakat ha nem is hazugságra, de lódításra kényszeríti. Olyan kötelezett ségeket kell vállaljanak ugyanis, amelyet nem tudnak teljesíteni! Ha csak funkcióra lehet ingatlanhoz jutni, de így minden további nélkül, akkor így fogják kérni azt is, amelynek a feladata a folyó finanszírozás intézményeinek a helyettesítése, azaz a több i, valóban funkcionális intézmény fenntartása. 6. szempont. Az egyházi jogsérelmek megítélése. Itt önök szerint – hasonlóan hozzánk – az egyházakat az elmúlt évtizedekben súlyos és különös igazságtalanságok és jogsérelmek érték. Önök azonban ebből a közöse n elfogadott tényállításból arra a következtetésre jutnak, hogy a funkcionalitásra alapozva ugyan, de az egyházak jogigényét volt ingatlanaikra nem utasítják el. Mi a jogi értelemben vett igazságszolgáltatást és az ehhez kapcsolódó történeti jogigényt nem fogadhatjuk el. A kárpótlási törvény vitája során Orbán Viktor kifejtette ezzel kapcsolatos indokainkat: "Úgy kell érvényesíteni az igazságosság szempontját" – hangzik az eleget nem ismételhető tétel – , "hogy ne okozzunk újabb igazságtalanságot." Úgy véljü k, erkölcsi értelemben elnyeri az egyház azzal az
