Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 21. kedd, a tavaszi ülésszak 28. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
1648 Ha most csak ezt az annak idején indokolatlan mértékű államosítás nyomán létrejött helyzetet akarjuk egy újabb külső és durva egyedi beavatkozással helyre tenni, és nem tesszü k meg gyorsan az egyházak átfogó szabályozásának egyéb lépéseit, akkor nem segítünk az egyházak és a társadalom kapcsolatán, hanem csak további feszültségeket gerjesztünk. Előkészítetlen a törvényjavaslat mondtam. Előkészítetlen, mert a beterjesztők nem mé rték fel, hogy milyen változásokon ment keresztül a magyar társadalom az elmúlt négy évtizedben. Nem mérték fel, hogy melyek az egyházak reális ingatlanigényei. Nem vették figyelembe még az eddigi tapasztalatokat sem, hiszen jó néhány egyházi ingatlan viss zaadásra került az elmúlt egykét évben, s ezek hasznosítása során egyértelműen vannak jó és rossz tapasztalatok. Van, ahol a helyi állampolgárok legnagyobb támogatásával kerültek visszaadásra iskolák, s nagyon jól beilleszkedtek az oktatási rendszerbe, és van olyan példa is, ahol egyházi célokra visszaigényelték a testnevelési tagozatú iskola tornatermét, majd néhány hónap múlva kiadták egy kftnek bérbe, az iskola pedig ott van tornaterem nékül. (Közbeszólás a jobb szélről: Hol van ez?) Nem tisztázták a t örvény előkészítői azt sem, hogy milyen hatással lesz a törvény a lelkiismereti és vallásszabadság megvalósíthatóságára egy olyan faluban, ahol egyetlen iskola van, s azt valamelyik egyház visszaigényli. S nem tisztázták azt sem, és nem is próbálták bemuta tni a Parlamentnek, hogy a törvény végrehajtása mennyibe fog kerülni az adófizető állampolgárnak. (Közbeszólás a Kisgazdák soraiból.) Még sajnos azt sem tisztázták előzetesen, vagy kifelejtették az indoklásból és az államtitkári expozéból, hogy a megállapo dást az egyházak esetében melyik szervezettel kell kötni, hiszen tudomásom szerint a római katolikus egyház esetében nem a helyi egyházi vezetés jogosult tulajdoni megállapodást kötni, hanem kizárólag a Szentszék. Mindezek alapján valószínűleg nem véletlen , hogy sem a törvényjavaslat indoklásában, sem az elhangzott szóbeli vitaindítóban nem nagyon hivatkoztak nemzetközi példákra. Akkor ugyanis el kellett volna mondani, hogy… (Zsiros Géza közbeszól) … milyen, minden részletre kiterjedő alapossággal készített ék elő más országokban a hasonló törvényjavaslatot. Akkor el kellett volna mondani, hogy például Ausztriában, ahol 1939ben az Anschluss után egy hasonló, durva államosításra került sor, 1955től '60ig dolgoztak az előkészítésen. Igaz ugyan, hogy ott a ké pviselők valóban minden szükséges adat birtokában dönthetnek, és lehet, ennek köszönhető, hogy az akkor megalkotott rendszer a mai napig, módosítás nélkül, kitűnően működik. Végezetül: azt mondtam, hogy rossz a törvényjavaslat. Igen, rossz ez a törvényjava slat, mert nem mondja ki, hogy a közoktatás, a közművelődés és a szociális gondozás biztosítása az állam kötelessége, és erről a felelősségről akkor sem mondhat le, ha annak végrehajtásában más szervezetek – köztük az egyházak is – részt vesznek. Rossz a t örvényjavaslat, mert nem biztosít tartós beleszólási lehetőséget az önkormányzatok számára, a saját polgárai életét közvetlenül érintő döntésekbe. Nem ad kellő garanciát arra, hogy az átadásra kerülő épületekben ma jól működő intézmények és közösségek élet feltételeit hogyan fogja biztosítani. Rossz a törvényjavaslat, mert nem stabilizálja a tulajdonviszonyokat, hanem éppen ellenkezőleg: tíz évig teljes bizonytalanságot teremt a visszaigényelt ingatlanok tekintetében. Rossz a törvényjavaslat, mert magában ho rdja a teljes reprivatizáció lehetőségét. (Közbeszólás a jobb oldalról.) Még azt sem zárja ki, hogy az egyházak, akár egy év leforgása alatt, kivétel nélkül visszakapják több ezer holdas volt ingatlanukat, ami az ország azonnali gazdasági összeomlását jele ntené. Végül ki kell, hogy mondjam: rossz a törvény azért, mert a Kormány – kényelmes parlamenti többségének birtokában – nem is akart jó törvényt alkotni. (Derültség, zaj a jobb oldalon és középen.) Gesztust akart gyakorolni, szavazókat akart szerezni, és nem gondolta végig, hogy ennek a törvénynek változatlan formában való elfogadása a társadalomra – de az egyházakra is – milyen romboló hatást fejthet ki. Ezért ez a törvény számunkra teljességgel elfogadhatatlan. (Zaj a jobb oldalon és középen.) Mi olyan megoldást javaslunk, amely egyaránt figyelembe veszi az állampolgárok, az állam és az egyházak hosszú távú érdekeit. Olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy az egyházak – valóban
