Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 21. kedd, a tavaszi ülésszak 28. napja - A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSURKA ISTVÁN (MDF)
1649 fontos társadalmi szerepük betöltéséhez – úgy jussanak a szükséges ingatl anokhoz, hogy az ne okozzon a szükségesnél nagyobb társadalmi feszültségeket, és közmegegyezés jöjjön létre ebben az ügyben. A mi javaslatunk nem olyan széles körű, mint az SZDSZ által ismertetett volt. Mi úgy gondoltuk, hogy csak ennek a törvénynek a tart almához, az egyházak ingatlanokkal való ellátásához tesszük meg javaslatainkat. Természetesen itt, az általános vita során, nem szeretnénk teljes részletességgel ismertetni, csak néhány alapelvét. Mi úgy gondoljuk, az egyházak tulajdonába kell, hogy kerülj enek a hitélet szervezéséhez és gyakorlásához közvetlenül szükséges épületek. Úgy gondoljuk, hogy az egyházak kapják meg egykori oktatási, kulturális, szociális létesítményeik közül a nagy hírű, történelmi jelentőségű intézményeket. Az e két körbe tartozó ingatlanokat a Kormány az egyházak igénye alapján vizsgálja felül, és részletes indoklással, a kiköltöztetések költségkihatásaival együtt terjessze hat hónapon belül a Parlament elé jóváhagyásra. Ezzel nem akarjuk lezárni az egyházak ingatlanhoz jutását, h iszen ez egy folyamat, és később is szükség lesz erre. Ezért azt mondjuk, a Kormány hozzon létre egy olyan egyházi ingatlan- és vagyonalapot, amelyből tíz éven belül bármelyik egyház jogosult oktatási, kulturális vagy szociális célokat szolgáló épületet va gy annak vásárlására, építésére szolgáló összeget igényelni. Úgy gondoljuk, hogy ezeket az igényeket nem a Kormánynak kell elbírálni, hanem az egyházak által kinevezett kuratóriumnak. Szeretnénk az önkormányzatoknak is szerepet adni az egyházi ingatlanokka l kapcsolatos tárgyalásokban, és azt mondjuk, hogy az önkormányzatoknak joguk van bármely tulajdonukban álló épületet használatba vagy tulajdonba adni bármelyik egyháznak oktatási, egészségügyi, szociális vagy közművelődési célokra. Mindössze két feltételt kell teljesíteni. Egyrészt azt, hogy az adott településen a lelkiismereti és vallásszabadság továbbra is érvényesülhessen, másrészt azt, hogy az önkormányzat ezzel a változással nem adhatja föl a közszolgáltatásokban vállalt alapvető felelősségét. Nem sze retném részletesen ismertetni a javaslatot, de hadd hívjam fel a tisztelt képviselőtársak figyelmét három előnyére. Először is: hat hónap alatt megszűnik az ingatlanok zárolása, és tiszta viszonyok teremtődnek – legalábbis ebben a vonatkozásban – a tulajdo nviszonyok tekintetében. Másodszor: egyetlen elemében sincsen kölcsönös függőség a Kormány és az egyházak között. Harmadszor: mindenki tudni fogja, mennyibe fog kerülni ez az ingatlanrendezés az országnak, az adófizető állampolgárnak. A Szocialista Párt ez ekkel a javaslatokkal azt szeretné jelezni, hogy aktívan közre akarunk működni egy valóban európai és modern megoldás kialakításában. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy azt a munkát, amelyet 1868ban Eötvös Józsefék elkezdtek, végre illene befejeznünk. (Taps a ba l oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Szólásra következik Németh Zsolt képviselő a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. (Közbeszólások a jobb oldalról.) Csurka István képviselő úr kétperces reagálásra kér lehetőséget. Kérem! Felszólaló: Csurka István (MDF) CSURKA ISTVÁN (MDF) Tisztelt Ház! Minthogy én nem említettem meg Katona Bélát mint olyan embert, aki részt vett vadászatokon és bacchanáliákon, és arra sem tértem ki, hogy erre neki lett volna módja vagy nem lett volna módja, ezt ő önszántából nem teljesí tette vagy erre nem volt módja, nem tartom helyesnek, hogy egy felszólalás kapcsán ilyen személyeskedések kerüljenek sorra az Országgyűlésben. Ugyanakkor azt is furcsának tartom, hogy egy teljesen ide nem tartozó dolgot – mármint a
