Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 20. hétfő, a tavaszi ülésszak 27. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója:
1601 Egyesület, a Főépítési Kollégium, az MDF szakértői és az illetékes mi nisztérium, a KTM álláspontját, amelyek mind bizottságunk véleményét támogatták. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ismertessem a bizottság kompromisszumos javaslatának szakmai hátterét. Az államigazgatás 1971ben megindult decentralizálása során a tanácsok rendszerében mintegy 900 elsőfokú építési hatóság jött létre. Ezeknek a megfelelő szakemberekkel való ellátása, különösen a községekben, máig megoldhatatlan problémát jelent. Ennek következménye, hogy az ügyintézés lassú és sok helyen körülményes, és a dön tések jelentős részében a vonatkozó jogszabályok és más szabványok, illetve előírások ismeretének a hiánya mutatkozik meg. Tehát ez a széleskörűen decentralizált építési hatósági szervezet az építésügyi jogalkalmazás, illetőleg az épített környezet formálá sa és védelme szempontjából nem vált be. Ma körülbelül 3 ezer önálló település létezik hazánkban, és az eredeti beterjesztés szerint akkor mindegyik önálló építési hatóság lehet. Nyilvánvaló, hogy ha 900 helyen nem volt elegendő szakember ennek a munkának az ellátására, akkor a 3 ezer helyen még kevésbé lesz. Az építésügyi hatóság feladatai semmivel sem kevésbé bonyolultak és megfelelő szakértelmet igénylők, mint a műszaki igazgatás más területei: a közlekedési, vízügyi, környezetvédelmi hatósági munka. De ezek esetében senki nem vonja kétségbe az önálló szakhatóságoknak a létjogosultságát. Most nemcsak szakmai érdekeket védek, bár ez egy mérnök részéről elfogadható lehet, hanem meg akarom kímélni az önkormányzatokat olyan kötelezettség és felelősség szakmai háttér nélküli vállalásától, amely jelentős tényezője lehet a választott önkormányzati testületek és a választópolgárok elidegenedésének. Ezt azt hiszem, meg kell indokolni egy kicsit. Az a meggyőződésünk, hogy egy olyan igazgatási rendszer, amely a tulaj donosi és vállalkozói szerepben is megjelenő önkormányzatot kivételezett helyzetbe hozza azáltal, hogy saját szervezetére bízza az építésügyi szakhatósági döntéseket, összeférhetetlen helyzetek sorozatát fogja produkálni, ellentétes a tulajdonformák egyenl őségét kimondó alkotmányos elvekkel és a gazdasági verseny tisztaságát hirdető jogszabályokkal is. A korszerű építésügyi hatósági munkát csak az egységes szemléletű eljárások jelenthetik, amelyek során az építtetők és az épületek megvalósításában közreműkö dő tervezők, kivitelezők, vállalkozók mindig és mindenütt bizton számíthatnak az egységes szemléletű eljárásra, szolgáltató jellegű építési hatóságra, amely mentes a helyi érdekviszonyok napi befolyásától. Az építési hatóság feladata az, hogy őrködjön a kö rnyezetformálás szakszerűségén, biztosítsa a törvények és vonatkozó jogszabályok végrehajtását és garantálja a helyi önkormányzati akaratot megtestesítő rendezési tervek, beépítési előírások érvényesülését. Ezen feladatoknak a jegyzők csak a tulajdonosivá llalkozói érdekektől független, pártatlan, szakmailag képzett és kellő anyagi alapokkal rendelkező háttérszervezet segítségével tudnak csak eleget tenni – ez főleg a községekre vonatkozik. A feladat megosztását, az önkormányzat önállóságát megfelelő szakma i segítség megadásával megőrző megoldási változatot először Gettó József képviselő úr terjesztette be. Ebből alakult ki a környezetvédelmi bizottság 1826os számú javaslata, amely élvezi az illetékes szaktárca, a KTM támogatását, nem ellentétes az önkormán yzati törvénnyel és az államigazgatási eljárásról szóló törvénnyel sem. A bizottsági indítvány benyújtása után többen visszavontuk javaslatunkat, ez azonban a jelentéstervezetben, illetőleg az azóta beérkezett jelentésben nem tükröződik. Ezért meg kell ism ételnem ezeket a visszavonásokat, tehát a 82. §ra vonatkozóan a jelentéstervezet 171. pontjában szereplő Halász Istvánféle javaslat, a 175. pontban szereplő Gyurkó Jánosféle javaslat, a 177. pontban szereplő Pintér Józsefféle javaslat visszavontnak tek intendő, és ugyanígy a 175. pont visszavonásából következik, hogy a 85. és a 86. §hoz beadott javaslataimat nem tarthatom fönn, ez a jelentés 189. és a 190. pontban található.
