Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 20. hétfő, a tavaszi ülésszak 27. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója:
1600 üdülőövezeteknek az idegenforgalmi színvonalát és vonzerejét, mert ezekben az üdülőkörzet ekben az önkormányzatoknak komoly bevételi lehetősége a belterület növelése után a parcellázási, telekalakítási lehetőség. Viszont ennek az öncélú és szakmai kontroll nélküli alkalmazásával tönkretehetik az üdülőkörzetet, illetőleg az ott található termész eti értékeket, például gondoljunk a Balaton túlzsúfoltságára is, az ebből következő vízminőségromlásra. Sajnálatos módon az ügyben illetékes környezetvédelmi bizottságnak a támogató álláspontját mellőzve a jogi és az önkormányzati bizottság elutasította e zt a javaslatomat. Most, hogy ezt a szakmai részletkérdést rábízhatjuk egy laikus képviselőtestületre, akkor az egész rendezési tervnek a megalkotását is rájuk lehetne bízni. A bizottság támogatja ezt az indítványt. A jelentéstervezet 168. pontja következi k, amelyben Halász István, Hámori Csaba és dr. Kövér László képviselő urak a törvényjavaslat 80. szakaszának az elhagyását javasolták. Bizottságunk is egyetért ezzel. E ponton emlékeztetnem kell Önöket egy tavalyi év végi döntésünkre: 1990. december 3án f ogadtuk el a LXXXIX. törvényt, ezzel az 1990. évi XXII. törvényt, az úgynevezett deregulációs törvényt módosítottuk. Akkor Kádár Péter képviselő úrnak a javaslatára. Itt az építési tilalommal kapcsolatos korlátozási kártalanítás mint fizetési kö telezettség merül föl, és tavalyi döntésünkkel tulajdonképpen egy év haladékot kaptak az önkormányzatok e fizetési kötelezettség bevezetése alól, és egy évet kapott a Parlament is, hogy az építési tilalommal kapcsolatos kérdéseket megnyugtatóan rendezze. B izottságunk, egyetértve a három képviselő úr indítványával, úgy látja, hogy jó vagy jobb megoldást a 981es számú javaslat 80. szakasza sem adott, ezért a szakasz elhagyását mi is javasoljuk. A közös jelentés 174. pontjában Czoma László független képviselő úr javaslata szerepel. Itt a jegyző építésügyi feladatai közül kivenni javasolja a műemlékvédelmi hatósági feladatokat. Ezt bizottságunk oly módon támogatta, hogy beépítettük saját, 1826os számú javaslatunkba. Ezzel megérkeztünk előadásom legfontosabb ré széhez, az építésügyi hatósági jogkör megosztásához. Két véglet található a tisztelt Házhoz beérkezett javaslatokban. Az egyik a Belügyminisztérium által készített törvényjavaslat 82. szakasza, amely az építési hatósági jogkört a jegyzőhöz telepíti. De arr a, hogy a jogi és államigazgatási ismeretekkel rendelkező jegyző hogy fogja ellátni műszaki szakhatósági feladat nyomán keletkező kötelezettségét, a törvényjavaslat még utalást sem tartalmaz, sajnos. A másik véglet, vagyis az önkormányzatoktól független, d ekoncentrált építési hatósági hálózat többek javaslatában is megfogalmazódott – így Ráday Mihály, Halász István, Pintér József – , és én is ezt javasoltam. A BM által készített törvényjavaslat szakmai szempontból elfogadhatatlan. Már az építési szakmát érte m ezalatt. Az önálló dekoncentrált hálózat pedig, úgy tűnik, hogy politikai okok miatt nem hozható létre. Ebben a helyzetben a környezetvédelmi bizottság részéről a 981es számú törvényjavaslat 103. §ának analógiájára, amelyben az oktatásüggyel kapcsolato s hatósági ügyek rendezéséről van szó – tehát ennek a 103. szakasznak az analógiájára – , egy kompromisszumos módosító indítványt nyújtottunk be, amely nem vonja el a jogkört a jegyzőtől, viszont megadja neki az építésügyi igazgatás, jogalkalmazás szakszerű ellátásához szükséges szakmai hátteret és segítséget. Ez a jelentés 176. pontjában szerepel. A február 13i bizottsági ülésünkön a BM képviselője azzal védte az általunk kritizált beterjesztést, hogy az önkormányzatokkal egyeztették a 82. §t, de arra a k érdésünkre, hogy mely szakmai szervezetekkel egyeztették, egyet sem tudott megnevezni az illető úr. Bátran kérdezhettük, mert ismertük a Magyar Urbanisztikai Társaság, az Építéstudományi
