Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
146 fo rintot a csecsemőktől az aggastyánokig mindenkinek, hanem ez az álláspont alapvetően abban foglalható össze, hogy valamennyi magántulajdonba adási technikát, eljárást és jogcímet alkalmazzuk és lehetőleg egyetlen döntésben vagy egyetlen egy döntési csomagb an döntsünk róla. A magam részéről úgy érzem, a Szabad Demokrata javaslatnak ez a lényege. Vegyük sorra ezeket a technikákat. Ugye eléggé egyértelmű, hogy a külföldiek jó áron juthassanak magyar tulajdonhoz és működtessék ezeket. Ennek előnyeiről aligha hi szem, hogy beszélnem kellene. A másik lehetőség a belföldiek készpénzért való vagyonhoz jutása, de aligha állíthatja valaki ebben a teremben, hogy ily módon a nemzeti vagyont magántulajdonba lehet adni, hiszen a megtakarítások szintje Magyarországon alacso ny, más magántulajdonba adási technikákra is szükség van. Nagyon jó lenne, ha a társadalombiztosítás olyan javakhoz juthatna, amelyeket tőke módjára tudna kezelni és ezen az úton meg lehet találni: a magas, 43%os társadalombiztosítási járulék is csökkenth ető lenne. Elképzelhető, hogy javakhoz juthatnának a különböző funkcionális önkormányzatok, egyetemek, Akadémia és más hasonló testületek és persze párhuzamosan csökkenthető lenne az ő folyó állami költségvetési támogatásuk. Rendkívül fontos volna, hogy az önkormányzatok kellő tulajdonhoz jussanak ebben a privatizációs folyamatban. Végezetül valamiképpen, ha gyors privatizációt akarunk, akkor nemcsak a privatizáció meggyorsításának a technikáit kell kimunkálni, nemcsak azt az infrastruktúrát kell létrehozni , amely ezt a gyors privatizációt meg tudja teremteni, nagy kínálatot tud nyújtani, hanem privatizációs keresletet is kell teremteni. Ezen kereslet technikái lehetnek a különböző hitelkonstrukciók, amelyeket több tekintetben támogatnánk, és ilyen technikák lehetnek a dolgozórészvényeknek a meghatározása és az általános állampolgári jogon való vagyonjuttatás is. Amiről röviden szólni kell: Kónya Imre beszélt a dolgozói részvényről, hogy lehete az állampolgárok vagyonhoz juttatásának kizárólagos eszköze a do lgozó részvény. Azt hiszem, nem. Ez egy hasznos intézmény, ugyanakkor hihetetlenül igazságtalan. Egy rövid példával azt lehet állítani – vegyünk egy szakmát, a körorvosi szakmát. Egészen más méretű vagyonhoz jut az az orvos, aki egy jól menő, nagy tőkével dolgozó gyógyszergyárban dolgozik, máshoz egy lepusztult textilgyárban dolgozó orvos és semmihez egy körzeti orvos. Az a benyomásom, hogy alkalmazható a dolgozói részvényprogram, de nem lehet kizárólagos eszköze az állampolgárok privatizációs bevonásának. Ezért szükség lehet egy olyan eljárásra, hogy valamennyi állampolgár részese lehessen a privatizációnak, bizonyos állami javak átengedésével. Sokan mondták erre, hogy ez egy léggömb, politikai léggömb, amely apró kis pukkanással nemsokára ki fog pukkanni. Mi több, a köztársaság miniszterelnöke, Antall Józsa (derültség) a minap – elnézést – azt mondta, hogy ez a javaslat nemcsak gazdaságilag abszurd, hanem nehezen tudja elképzelni, hogy miféle politikai nyomás révén tudtuk rávenni Tardos Mártont arra, hogy e zt a javaslatot elmondja. (Taps a jobb oldalon.) Én azt mondanám a miniszterelnök úrnak, hogy ez az ötlet az utcán hevert. (Közbeszólások: Olyan is!) Csak fel kellett venni. (Közbeszólások: Ez a baj!) A javaslatot kiváló közgazdászok találtá k ki, nem utolsósorban Milton Friedmann liberális közgazdász, aki bizony nem kevesebbet állított, mint hogy az egész nemzeti vagyont ilyen típusú eljárásokkal kell privatizálni. Nem tudom, miniszterelnök úr hogyan minősíti Milton Friedmann munkásságát. Egy dolgot biztosan tudok, hogy a Nobeldíj Bizottság 1976ban Nobeldíjat adományozott neki. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) (Közbeszólások, többek között Bethlen István: Számot kérek, hol írta?) De hagyjuk az amerikai közgazdászokat. Miniszterelnök Úr mondhatj a… (Mindenki beszél.) ELNÖK (Szabad György) : Csendet kérek! TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
