Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - A koncesszióról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1440 d) pont szűnjön meg – , egy új d) ponttal kiegészíteni, amely a következőket tartalmazná: a koncessziós pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a koncessziós tevékenységgel kapcsolatos környezet- és egészségvédelmi feltételeket, mégpedig úgy, hogy külföldi természetes és jogi sz emélyeknek a koncessziós tevékenység során a saját országuk és a magyar környezetvédelmi szabályozók közül a szigorúbbat kell betartaniuk. Ennyit szerettem volna röviden elmondani, és ha majd kiosztásra kerül, akkor ajánlom szíves figyelmükbe a ké t csatlakozó módosítványban leírt indoklásomat. Úgy érzem, hogy érdemes elolvasni és mérlegelni. Köszönöm szépen. (Kis taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Pál László képviselő, a Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Pál László (MS ZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül könnyűvé vált a helyzetem, miután a gazdasági bizottság előadója számos általam benyújtott módosító indítványról már tájékoztatást adott, amelyek beépültek a gazdasági bizottság által javas olt, elfogadásra javasolt kérések közé, úgyhogy ezekre én még egyszer nem térnék ki. Két kérdéskört emelnék ki módosítási indítványaim kapcsán, amelyek viszont, bár részletes vitáról van szó, elvi jelentőségűek, konkrét szöveget is adtam hozzájuk. Úgy véle m azonban, hogy annak ellenére, hogy a gazdasági bizottság az egyiket nem támogatta, a másikat igen, célszerű az Országgyűlés figyelmét a kérdéskörre fölhívni. Az egyik módosítási indítványom az 1. § (1) pontjára irányul, és azt javasolja, hogy a törvény n e tartalmazzon taxatív felsorolást a kizárólagos állami tulajdon hasznosítására, illetve a kizárólagosan állami körben végzendő tevékenységekre. A taxatív felsorolás elhagyása mellett szól többek között az, hogy a kizárólagos állami tulajdon körét éppen a napokban a Polgári Törvénykönyv módosítása során rögzítettük, és a kizárólagos állami tevékenységbe eső kérdések köre pedig a különböző ágazati törvényekben meg kell, hogy jelenjen. Éppen azért a javaslatom arra terjed ki, hogy itt csak utaljunk a Polgári Törvénykönyvre, illetve a majdan meghozandó ágazati törvényekre. Mivel indokolnám a taxatív felsorolás elhagyására vonatkozó javaslatot? Ha önök megnézik az általános rendelkezések felsorolását, ebben ilyen típusú kérdésekkel lehet találkozni: kizárólagos állami tulajdonként szerepeltetik például a vasutakat. Én elismerem azt, hogy a Magyar Államvasutak pillanatnyilag teljes mértékben állami tulajdonban vannak. Ugyanakkor tudomásom szerint működnek Magyarországon olyan vasutak, amelyek nincsenek állami vagy legalábbis nincsenek kizárólagos állami tulajdonban. Ha benne hagyjuk ebben a törvényben ezt a szöveget, akkor én el tudom képzelni, hogy akadnak olyan jogászok, akik megmagyarázzák pillanatokon belül, hogy mondjuk a GyőrSopron Ebenfurti Vasút holnaptól kezdve államosításra kerül, hiszen kizárólagosan állami tulajdonban lehetnek csak a vasutak. De mondhatnám ugyanezt kisvasutakról, erdei vasutakról és másokról. Hasonló probléma merül föl – szintén ebből a taxatív felsorolásból idézek – a kikötők területén. A megfogalmazás teljesen általános. Ennek megfelelően minden Magyarországon található kikötő kizárólagosan állami tulajdonban lehet. De ugyanakkor, ha önök körülnéznek – mondjuk – Balaton környékén, napirenden vannak olyan kikötőberuházások, amelyeket nem a magyar állam végez, és nem is az ő tulajdonában marad. Számos kisebb, tehát nem nagy hajóforgalomra irányuló kikötő ma már magántulajdonban van. Abban az esetben, hogyha ide a tengeri kikötőinket írnánk, akkor természetesen tudomásul tudnám venni a kizáró lagosságot, de ilyen sok nincs. Hasonló gondok merülnek föl a repülőterekkel. Pillanatnyilag adott az országban a helyzet, ha jól tudom, akkor a déli hadseregcsoport által felszabadított és itt hagyott repülőterek sorsa nem rendezett, és ezek között messze nem kizárt, hogy nemcsak koncesszióban kerülhetnek átadásra repülőterek, hanem vállalkozások tulajdonába és akár magántulajdonba is kerülhetnek.
