Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - LABORCZI GÉZA (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁLOS MIKLÓS, DR. a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára: - ELNÖK (Vörös Vince):
1413 Világtalálkozója, vagy olyan ügyek, amelyek egyszerre több minisztérium hatáskörét is érintik, vagy ha az egész nemzetet érintő dolgokban egyházak tájékoztatására, illetve véleményük megkérdezésére van szükség. Az államtitkárok tehát nem látnak el szakmai feladatokat. A minisztériumi főosztály és a miniszterelnökségi politikai államtitkárok hatásköre pontosan körülírható. A hatásk örök szabatos megfogalmazása, elhatárolása folyamatban van. A képviselő úr interpellációjának címeként egy kérdést fogalmazott meg, így hangzik: Állami bábáskodás az egyházak körül? Ha Ön a bábáskodás kifejezéssel valamilyen külső bavatkozást akar jelezni, akkor ezt a leghatározottabban vissza kell utasítanom… (Közbeszólás: Helyes! – taps jobbról.) … mert az államnak esze ágában sincs beleavatkozni egyházi belügyekbe. Ha azonban úgy is érthetjük, hogy az egyház értékeket őriz, ad tovább és gyarapít, és mi e zeknek az értékeknek a létrejöttében, megszületésében segédkezünk, akkor a bábáskodást szívesen vállaljuk. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps jobbról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Megkérdezem interpellál ó képviselőtársamat, egyetérte a válasszal. LABORCZI GÉZA (SZDSZ) (Közbeszólás jobbról: Igen!) Köszönöm a bizalmat. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Örömmel hallgattam az államtitkár úr válaszából azokat a részeket, amelyek arról szóltak, hogy mind neki sze mély szerint, mind a kormányzatnak erős szándéka az állam és az egyház szétválasztása, hiszen ez úgy gondolom, hogy minden tisztességes politikai erővel és minden tisztelt egyházi gondolkodással találkozik. Interpellációmat azért nyújtottam be, mert úgy go ndolom, hogy ebben a kérdésben valóban tiszta vizet kell önteni a pohárba. Az elmúlt időszakban több egyház képviselőjétől az az információ érkezett hozzám, hogy valójában az a szervezeti kettőslátás, amelyet az interpellációmban megfogalmaztam, nagyon is valóságos, hiszen nem tudják az egyházak, hova is tartoznak. (Zaj, mozgolódás jobbról.) A kérdést elsősorban operatív módon szeretném megfogalmazni, pragmatikusan, hiszen így vetődik fel. Nem tartanám szerencsésnek, ha az a tendencia érvényesülne, hogy egy miniszterelnöki hivatalhoz kapcsolódik az egyházak ügye, hiszen tudomásul kell vennünk, hogy egy demokráciában a kormányok jönnekmennek, az egyházak maradnak.Azzal a szemlélettel, amit ön mondott, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol fölvetődnek, ma ximálisan egyet tudok érteni. Ugyanakkor mégis azt gondolom, hogy egyáltalán azt, hogy az egyházak ügyével bármilyen módon egy összefogott szervezet foglalkozzon, valójában nem szükséges. Az Új Ember 1991. március 24i számában Pálos Miklós államtitkár úr úgy nyilatkozott, hogy ő az egyházak érdekeit szeretné képviselni. Véleményem szerint azonban, mint mindenütt, ebben a kérdésben is egyértelmű, hogy minden érdekképviselet akkor jó, ha az nem felülről, hanem alulról építkező. Így tehát azt gondolom, hogy m inden jószándék ellenére, amely az államtitkár úr szavából kicsengett, számomra a tiszta víz a pohárban csak félig valósult meg, így tehát válaszát nem tudom elfogadni. (Taps balról.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Laborczi Géza képviselőtársunk nem fogadt a el az államtitkári választ. (Közbeszólások: Pálos Miklós: Személyes megtámadtatás!) (Közbeszólások: Majd a szavazás után!) Felszólaló: Dr. Pálos Miklós államtitkár PÁLOS MIKLÓS, DR. a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára: Miután személyes megtá madtatás ért, szót kérek. ELNÖK (Vörös Vince) :
