Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF)
140 tárgysorozat feletti szavazást mellőztem. Sietni akarok, és Freud a megmondhatója, hogy miért siettem ilyen rosszul. (Kis derültség.) Tisztelt Országgyűlés! Tehát az előbb ismer tetett tárgysorozat kérdésében határozathozatal következik. Kérem állásfoglalásukat a tárgysorozati állásfoglalással kapcsolatban. Most kérem szavazatukat! (Megtörténik.) Köszönöm. Bejelentem, hogy az államtitkári szavazatokkal együtt az Országgyűlés 275 s zavazattal 2 tartózkodás mellett a tárgysorozati javaslatot magáévá tette. Most következik tehát az, hogy megkérdezzem az érdekelt bizottsági elnököket, kíváne valamelyikőjük előadót állítani. Salamon László jelentkezett. Felszólaló : Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Külön előadót nem állítunk. A bizotts ág a törvényjavaslatot általánosságban, általános jelleggel, részletesen megtárgyalta és a törvényjavaslatnak a vitára bocsátását, illetve megvitatását támogatja. Az eddig benyújtott módosító javaslatok megtárgyalásába a bizottság még nem bocsátkozott. ELN ÖK (Szabad György) : Köszönöm. További bizottsági jelzések? Ha nincsenek, akkor ismertetem a következő 7 felszólalót a jelentkezések, a frakciók bejelentései nyomán. Elsőként Kőrösi Imre a Magyar Demokrata Fórum részéről, majd Tölgyessy Péter a Szabad Demok raták Szövetsége részéről. Őt követi Kávássy Sándor a Független Kisgazdapárt részéről. Ezután Lakos László a Magyar Szocialista Párt részéről kap szót, majd Kósa Lajos a FIDESZ részéről, Ugrin Emese a Kereszténydemokrata Néppárt részéről és Fodor István a független képviselők részéről. Tisztelt Országgyűlés! Kőrösi Imrét illeti a szó. Felszólaló: Dr. Kőrösi Imre (MDF) KŐRÖSI IMRE, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Eleve elnézést kérek mindenkitől, mert nagyon nagy drukkban vagyok, nekem ez a s zűzbeszédem. Én még soha nem nyilatkoztam ilyen plénum előtt. Ezért megpróbálom egyszerű parasztemberként a gondolataimat elmondani, ami egyébként talán nemcsak egyszerű parasztemberi megfogalmazás, talán valahol az egészséges gondolkozásmódot is ki fogja fejezni jólrosszul. Tudom, nem népszerű dolog, amivel kezdeném, azzal, hogy elutasítottuk mi Torgyán József tisztelt képviselőtársunk indítványát, amely szerint ez a törvény horderejénél fogva megérdemelné a kétfordulós tárgyalást. Na most, érzésem szerin t ezt elutasítottuk, de lassan ugyanott vagyunk, tudniillik a tisztelt alkotmányjogi bizottság elnöke nyilatkozott, hogy még a módosító indítványokkal gyakorlatilag nem is foglalkoztak, tehát akkor térjünk vissza az elvi kérdésekhez. Továbbá azt is szeretn ém hangsúlyozni, hogy először szeretnék egy olyan általános képet felfesteni a földtulajdonviszonyok kialakulásáról, amelyik után el tudjuk valahová helyezni ezt a – címében talán rosszul sikerült kárpótlásnak kiemelt címet, de azért nem a címben van a fon tossága, hanem talán a tartalmában. Először is: olyan törvény vitáját kezdjük el és valóban érdemben, mert ez idáig politikai nyilatkozatok hangzottak csak el, amelyik valóban az a törvény, amelyet érdeksérelmek nélkül nem lehet megalkotni. Erre nagyon egy szerű a válasz, tudniillik időközben eltelt 40 év, a tulajdonviszonyok rendezése nélkül viszont semmilyen rendszerváltásról nem szabad beszélni, mert ez ideig, úgy érzem, ezek a szavak mérhetetlenül el lettek csépelve, és visszarendeződésről beszélünk, ami kor még az égadta világon semmi nem rendeződött át. A történeti áttekintésről annyit, hogy induljunk ki 1945ből, a sokak által szidott, de még többek által dicsért 600asból. Ez volt az alapja a földtulajdonviszonyoknak az alapvető
