Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1386 Az önkormányzatok több képviselője az országos összefüggéseket is figyelmen kívül hagyva, a területükön lévő állami vagyon egy részének átadását is kérte. Kezdeményezték továbbá, hogy az egészben, vagy részben tanácsi pénzeszközökből megvalósult beruházások tulajdonából részesedhessenek akkor is, ha az ingatlan nem tanácsi szerv, vagy tanácsi közüzemi vállalat kezelésébe kerül. A Kormány nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzatok tulajdonának rendezése együtt járjon a gazdálkodó szervezetek vagyonának átadásával. E két szférát nem szabad összekeverni. A gazdálkodó szervezeteknek é ppen úgy rendelkezniük kell a működésükhöz szükséges vagyonnal, mint az önkormányzatoknak. A vállalati körben megvalósuló üzleti szándékokat rendkívüli módon zavarná, ha valamely külső részérdek minden tárgyalásnál szerepet kapna. Ugyanez a helyzet vagyoni ügyek visszamenőleges rendezésénél is. Beláthatatlan vitákat eredményezne, ha több évre visszamenőleg azon a címen lehetne a vállalatoktól vagyont, vagy vagyonrészt elvonni, hogy azt valamikor részben tanácsi pénzeszközökből létesítették. Emlékezhetünk rá , hogy milyen volt fejlesztési eszközök elosztásának rendje. Jórészt a véletlenen múlott, hogy az állami forrást a központi költségvetés közvetlenül vagy a tanácsokon keresztül juttatta el a vállalatokhoz. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 107. szaka szának (5) bekezdése értelmében a vagyonátadó bizottság a helyi önkormányzat tulajdonába adja azt az állami tulajdonú földet, amely a törvény hatályba lépésekor belterülethez tartozott, kivéve a kizárólagos állami tulajdonba kerülő földeket. Az előkészítés során e rendelkezés körül folyt a legnagyobb vita. E szabályt sokan kiterjesztően kívánták értelmezni, vagyis úgy, hogy minden állami tulajdonú belterületi földet az önkormányzatoknak kell átadni, függetlenül attól, hogy építménnyel, épülettel beépített, vagy sem. Az önkormányzatok számára a beépített földek holt tőkét jelentenek. Bérleti vagy használati díjat szedhetnének ugyan, ez azonban a termék árában inflációs hatást keltene, és csökkentené a vállalatok üzleti pozícióit. A vállalati kezelésű beépítet t földek esetén azért is célszerűtlen a tulajdon átadása, mert a vállalat átalakulása esetén a belterületi föld értékének megfelelő üzletrész vagy részvény egyébként is az önkormányzatot illeti meg. A földek vállalatoktól való elvételével a gazdálkodás nor mális menetébe avatkoznánk be, és a vállalati terveket, számításokat kereszteznénk indokolatlanul. Kérem a tisztelt Országgyűlést, azt is vegye figyelembe, hogy ez idő szerint fent idézett jogszabályhely csak korlátozottan hajtható végre, mert még nem alak ult ki a kizárólagos állami tulajdont képező földek köre. A javaslatban szereplőkön túl, akkor adhatók újabb beépítetlen földek az önkormányzatok tulajdonába, ha a kincstári vagyontörvény megalkotásával tisztázódik, melyek kerülhetnek e körön kívül. Annak érdekében, hogy a tisztelt Országgyűlés megfelelő áttekintéssel rendelkezzen a törvényjavaslat előkészítése során felmerült vitás kérdésekről, az önkormányzati érdekszövetségek álláspontját tartalmazó összeállítást a Ház tisztelt elnökének és az érintett b izottságok elnökeinek átadjuk. Tisztelt Ház! Tavaly december óta az Országgyűlés napirendjén szerepelnek az önkormányzatok és a centrális alárendeltségű államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló, valamint fővárosi és kerületi önkormá nyzatokról szóló törvényjavaslatok. Elfogadásuk esetén e törvények a közigazgatásra háruló feladatokat megosztják az önkormányzatok és az állami szervek között. A közigazgatás megfelelő vagyoni feltételek birtokában képes funkcióit teljesíteni. Ezért ha az említett munkamegosztáson változás történik, annak az állami szervnek vagy önkormányzatnak, amely jövőben a feladatot végzi, a szükséges vagyont is át kell adni. Ez kétféleképpen oldható meg, vagy a tulajdonjog átadására kerül sor, vagy a tulajdonjog érin tetlenül hagyása mellett a vagyon használatát
