Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. május 7. kedd, a tavaszi ülésszak 24. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
1374 tiszteletben tartva a közgyűlés önállóságát, kérem a testületet, hogy hozzájárulásával teremtse meg a világkiállítá s 1995ben történő megrendezéséhez szükséges feltételeket. Kérésem egybevág a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportjának a világkiállítás megrendezését támogató állásfoglalásával. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Ugyan csak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Körösfői László a Magyar Szocialista Párt részéről. Napirend előtti felszólaló: Körösfői László (MSZP) KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tegnapelőtt szerte az országban mindenütt virágcsokrot szorongató gyermekekkel s felnőttekkel lehetett találkozni. Az édesanyákat köszöntötték a köszönet, a hála, a szeretet szavaival ifjú és felnőtt gyermekeik. Bár ez a nap az év egyik legszebb ünnepe, én mégsem az édesanyákról kívánok most szólni, hanem azokról, akik nem vittek virágot, mert nem volt kinek. Azokról, akiknek az anyanyelv nem ugyanazt jelenti, mint másnak, mert őket nem az édesanyjuk tanította meg beszélni. A család, az anya nélkül nevelkedő több mint tízezer gyermekről s zeretnék néhány gondolatot elmondani. Minden évben az anyák napját követő napon rendezi meg az anya nélkül nevelkedő gyermekek napját a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete, összefogva a hátrányos helyzetű fiatalok szakmai képzését és foglalkoztatását támogató egyesülettel. Ez a nap tegnap volt. E több mint 20 országban működő szervezet magyaroszági egyesületébe 65 nevelőotthon és 300 egyéni tag tartozik. Céljuk az, hogy a családi élettől, az anyától önhibájukon kívül megfosztott gy ermekek önálló életvitelét, társadalmi boldogulását segítsék elő. Elsősorban azokon a fiatalkorúakon kívánnak segíteni, akiknek nincs szerető, segítő családjuk, legtöbbször nincs szakmájuk, és így gyakran lakniok sincs hol. Azokon, akik a nevelőotthonokból kikerülve szakképzettség és lakás híján a társadalom perifériájára kerülnek, és nagy a veszély, hogy körülményeik folytán bűnözőkké is válhatnak. Sajnos, egyre nő az utcán kallódó, az iskolákból lemorzsolódó, a család, az anya vagy apa nélkül felnövő gyer mekek száma. A tényeket mindenki jól ismeri, mégis alig történik kézzelfogható törvényes intézkedés. Hazánkban körülbelül 60 egyesület és alapítvány – világiak és egyháziak egyaránt – foglalkozik a gyermek- és ifjúságvédelemmel. E szervezetek munkájának kö zös összefogása is fontos feladat lenne. Az anya nélkül nevelkedő gyermekek napjának megrendezése a figyelemfelhíváson túl anyagi segítséget remél állampolgároktól, egyesületektől, vállalatoktól egyaránt. A befolyt összegek elosztásáról kuratórium dönt, me ly elsősorban szakképzettségszerzéshez és lakáshoz jutáshoz kíván segítséget nyújtani e fiatalok számára. Azok, akik bármilyen összeggel erejükhöz mérten áldozni kívánnak e nemes cél érdekében, bármely postahivatalban megtehetik azt az e célra ott kapható pénzesutalványon. Kedves Képviselőtársak! Úgy érzem, be kell ismernünk, hogy ez a Parlament is elég keveset foglalkozott eddig a gyermekekkel, az ifjúsággal. A legkülönbözőbb gazdasági törvények megalkotásának sürgetése miatt még nem került sor egy gyermek- és ifjúságvédelmi törvény elfogadására, nincs gyermek- és ifjúsági bizottságunk, s a gyermek jogairól szóló egyezmény magyar jogrendbe illesztése sem történt meg. Amint azt Göncz Árpád úr, köztársasági elnökünk is megállapította a közelmúltban, nagy vesz élyeket rejtene magában az, ha az átalakulás közepette a társadalom nem törődne kellőképpen a fiatalokkal. Kérem ezért a tisztelt képviselőtársakat, hogy törvényalkotói munkánk során ne feledkezzünk meg a társadalom egyik leginkább segítségre szoruló csopo rtjáról, a fokozottan hátrányos helyzetű, az anya, a család nélkül nevelkedő gyermekekről. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)