Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 30. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1345 kapcsolatban olyan prekoncepció az ügyészségen nincs, amely előre eldöntené az ilyen ügyekkel kapcsolatos ügyészi álláspontot. Az ügyészségek számára ügyek vannak és gyanusítottak, illetve vádlottak, ak iknek a konkrét cselekményeit kell elbírálni a hatályos törvények alapján. Ha mégis arra vállalkoznék, hogy az ügyészség általános jogpolitikai álláspontját fogalmazzam meg, akkor ez minden ügyben a törvények megtartása és az, hogy a bíróságon a bizonyítás i eljárást követően az ügyész a benne kialakult legjobb meggyőződésének megfelelően foglaljon állást. Mivel itt még folyamatban lévő ügyről van szó, nem tartanám szerencsésnek, hogy az ügyben felmerült jogi kérdésekről szóljak. A kérdéseket köszönöm és kér em a tisztelt képviselő urat és a tisztelt Országgyűlést, hogy a válaszomat fogadja el. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérdezem interpelláló képviselőtársamat, egyetérte a válasszal. HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész úr a tőle megszokott alapossággal és szakmai lelkiismeretességgel válaszolt a kérdésre. Válaszát mégsem tudom elfogadni. Azért nem tudom elfogadni, mert én rendkívül aggasztónak tartanám azt, hogyha ebben az ügybe n ezzel a mai nappal lezárulna az Országgyűlésnek minden tevékenysége. Kívánatos lenne, hogy az országgyűlési képviselők összevetve a még az elmúlt Országgyűlés által kiküldött országgyűlési vizsgálóbizottság vizsgálati eredményeit, és összevetve ennek az ügynek a tanulságait, még további eszmecseréket folytatnának az alkotmányügyi bizottságban vagy más erre kijelölt bizottságban. Erre azért tartom feltétlenül megérettnek a helyzetet, mert az az ügy, amelyet a legfőbb ügyész úr, ilyen szakmai alapossággal e lénk tálalt, azért a közvélemény előtt nyitott kérdéseket hagyott. Az egyik ilyen nyitott kérdés, hogy itt, ebben az ügyben a mérlegnek a két serpenyőjében két ügy volt. Az egyik ügy Végvári József ellen folytatott eljárás, ahol az ügyészség szinte azt mon dhatom, az utolsó lehelletéig küzdött a vádlott elítéléséért, és ezzel a tevékenységével a köz érdekében cselekedve azt a hangulatot keltette, azt a látszatot keltette, hogy a III/IIIas ügyosztályt leleplező, ennek az ügyosztálynak a tevékenységét leleple ző Végvári József bűnös cselekedetet követett el, olyan cselekedetet, amelyet a Magyar Köztársaságban is elítélendő cselekedetnek kell tartanunk valamennyiünknek, míg a másik ügyben, Pallagi és Horváth urak ügyében az ügyész utolsó lehelletéig küzdött az i lletők felmentéséért. Hozzáteszem, hogy némileg sajátos az a tény is – és ez csak jogi szakmai kérdés – , hogy abban az ügyben a hivatali kötelezettségek megszegése, amelyben az ügyész azért indítványozta a felmentést, mert szerinte nem bűncselekmény az, am it a vádlottak elkövettek, azért nagyon sajátos az ügyészi felmentés, mert ha ez a bűncselekmény nem lett volna a vád tárgyává téve, akkor az egész ügy nem katonai eljárás alá tartozott volna az új eljárási szabályok szerint. Tehát ez az ügy vitte be a kat onai eljárásba az egész ügyet, és ez az ügy az, amelyben az ügyész álláspontja ilyen szélsőségesen megváltozott – jogi álláspontot – ismétlem. Ezek az ügyek azt sugallják tehát – és ebben, hiába folyamatban lévő ügyek ezek az ügyek, igenis precedenst terem tenek az eljövendő jogalkotás számára – , hogy az az ügyosztály, melynek tevékenysége valamennyiünk előtt ismert, az helyesen járt el! Az ügyész a perben azt az álláspontot képviselte, ami szerintem megint csak tarthatatlan jogi álláspont, hogy itt 1989. ok tóber 23. után lett jogellenes az, hogy politikai meggyőződésük miatt embereket üldöztek Magyarországon, politikai meggyőződés miatt embereknek a magánéletébe túrtak bele, embereket rúgtak ki az állásukból a titkosszolgálat aktív közreműködésével, az ember eknek az életét dúlták fel, családokat romboltak szét. Úgy gondolja az ügyészség, hogy ez csak '89. október 23a, a köztársasági alkotmány elfogadása után volt jogellenes! Énnekem határozott jogi álláspontom az, hogy ezt a jogi érvelést csak a régi rendsze r jogi megmentése érdekében találták ki a III/III. ügyosztály lebukása után. Ugyanis 1976ban a Magyar Népköztársaság kihirdette a 8. számú törvényerejű rendeletével a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amely
