Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 30. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SZABÓ TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Vörös Vince): - TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)
1332 1990. évi XX., LVIII. és CII. törvénnyel módosított 1989. évi XLV. törvény 71. §ának (1) beke zdése felhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy meghatározza a lakás célú megtakarítások 39. § (1) bekezdésének a) pontjában leírt formáig és igénybevételének további feltételeit. Mindezek után kérdezem a tisztelt államtitkár urat: kíváne lépéseket te nni e fiatal családokat érintő, néhány adminisztratív intézkedéssel könnyen orvosolható ügyben? (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Szabó Tamás államtitkár úr válaszol. Dr. Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár válasza SZAB Ó TAMÁS, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Trombitás Zoltán Képviselőtársam! Az úgynevezett régi lakáshitelek kamatainak emeléséről szóló törvény választási lehetőséget adott az adósoknak a törlesztés két módja közötti választás tekintetében. Az egyik lehetőség az, hogy az egész, még fennálló tartozás után az adós évi 15% kamatot fizet 1991. január 1jétől; a másik mód szerint a kamat mértéke egyezik a mindenkori banki kamatokkal, ez jelenleg 32%, de a január 1jén fennálló tartozás felét az állam elengedi, és a továbbiakban az állam fizeti meg ezt a részt a hátralévő törlesztési idő alatt a hitelező pénzintézeteknek kamatostul. Aki azt tervezte, hogy kölcsöntartozását kiegyenlíti, az természetesen a más odik változatot választotta, hiszen a fele összeg megfizetésével szabadul a tartozástól és annak kamataitól is. A tartozás második felének és kamatainak megfizetése viszont súlyos teher a költségvetésnek és így természetesen az adózónak. Mint tisztelt képv iselőtársam is elmondta – és nagyon pontosan idézte az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket – , az ifjúsági takarékbetétekre vonatkozó adókedvezmények is új lakások építésének támogatására hivatottak. Amennyiben a lakástakarékossági betétet felhasználva a laká sok számát növelni hivatott adókedvezményeket is igénybe véve egyenlítené ki az adós a tartozását, ez azt jelentené, hogy az adósságnak még a fele sem terhelné őt. A megfizetés terheiből mintegy 3035% hárulna az adósra és 6570% közötti rész a költségveté sre, vagyis minden adózóra. Úgy gondolom, mivel az egész adókedvezmény a lakásépítés körül új lakás építését szolgálja, ezért ezt az arányt nem célszerű és nem ésszerű sem gazdasági, sem erkölcsi indokokkal megváltoztatni. Ha valaki rossz szociális helyzet e miatt támogatásra szorul, azt részére meg kell adni. Erre már a Parlament elfogadott egy 2 milliárdos támogatást, és tegnap a Kormány megbízásából be tudtam nyújtani egy további másfél milliárdos támogatást, amiről – ha minden igaz – most szavazni tudunk . De a lakáshiány ismert körülményei között, amikor hangsúlyozva, hogy az adókedvezmények azt célozzák, hogy új lakások jöjjenek létre, hogy a lakásszám gyarapodjon, ezt az ösztönző adókedvezményt a fennálló kölcsöntartozások megfizetésére nem tartom célsz erűnek felhasználni. Köszönöm. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megkérdezem interpelláló képviselőtársunkat: egyetérte az államtitkári válasszal? TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ) Tisztelt Államtitkár Úr! Ha a fiatal házasoknak nem ebben a takarékoskodási formában lenne elhelyezve a pénze, akkor azt büntetlenül felhasználhatták volna a felvett kölcsön visszafizetésére. Mivel azonban ebben van a pénzük, így őket ez a rendelkezés hátrányosan érinti. Éppen ezért nem tartom indokoltnak, hogy ezt a megkülönböztetést a t ovábbiakban is fenntartsuk, hiszen – mondom – ha más betétben lett volna a pénzük, akkor felhasználhatták volna ezt a tartozás kiegyenlítésére. Éppen ezért az államtitkár úr válaszát elfogadni nem áll módomban. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) Határozathoza tal
