Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 11. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - SZABÓ LAJOS (FKgP)
132 Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A házbizottság ismert általános érvényű állásfoglalása alapján javasolom az Országgyűlésnek Mészáros Péter önálló indítványának napirendre tűzését. Határozathozatal következik. Most kérem állásfoglalásukat . (Megtörténik.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 282 szavazattal 18 ellenében 20 tartózkodás mellett az önálló indítvány napirendre tűzése mellett foglalt állást. Pásztor Gyula és Szabó Lajos képviselőtársaink a Független Kisgazdapárt részéről önálló indítványt nyújtottak be az árvaszékek felállításáról és a gyámügyi igazgatási feladatok ellátásáról. Megkérdezem két képviselőtársunkat, kíváne valamelyikőjük szólni. (Igen.) Igen, ha jól látom, Szabó Lajos képviselőtársunk kér szót. Tessék. Fels zólaló: Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS (FKgP) Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Szabó János képviselőtársam ez év január 22én elhangzott, az árvaszékek felállításával kapcsolatos kérdésére dr. Surján László miniszter úr arról tájékoztatot t bennünket, hogy a Kormány az önkormányzatok érdekképviseleti szerveinek érveire, illetve a központi igazgatás közgazdasági, pénzügyi korlátaira hivatkozva vetette el az árvaszékek felállításáról, a gyámügyi igazgatás rendszeréről szóló törvényjavaslat Or szággyűlés elé terjesztését. Miniszter úr jelezte, nem kizárt a gyámügyi igazgatást illetően a tévedés lehetősége, de csökkenti a veszélyt, hogy valamennyi települési önkormányzat jegyzője jogvégzett ember kellene hogy legyen, illetve végső soron az állami gazgatási határozat bíróság előtti felülvizsgálati lehetősége biztosítja a megfelelő jogorvoslatot. A választ követően számtalan önkormányzati képviselő, illetve gyermekvédelmi szakember kereste meg pártunkat, kifejtve ellenvéleményét és mélységes aggodalm át. Elsősorban a kisebb településekről jelezték, hogy nem sikerült a meghirdetett jegyzői állásokra jogász szakembert találni, így félő, hogy az önkormányzatok hivatalára háruló, különleges szakértelmet követelő hatósági ügyekben nem tudnak megfelelően elj árni. A gyámügyi hatósági tevékenység két jól elhatárolható részből áll. Az egyik csoportba a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, a gyermek vér szerinti családjában történő nevelését elősegítő intézkedések tartoznak. Ezek a gyámügyek jelentős rés zét, több mint felét alkotó ügytípusok részben szolgáltatás jellegűek, a döntéshozatalra a helyi önkormányzatnál kell hogy sor kerüljön, ahol a családok, illetve az adott település lehetőségeit legjobban ismerik. Az ügyek intézőjétől az eljárás lefolytatás a komoly szakmai gyakorlatot, mérhetetlen emberismeretet, nagyfokú emberszeretetet követel, ugyanakkor nem feltétlenül szükséges még felsőfokú végzettség, jogi jártasság megléte sem. A gyámügyek másik csoportját a kiskorúak, a gondnokoltak, valamint az ügy eik vitelében akadályozott egyéb személyek helyzetét, jogi státusát alapvetően befolyásoló ügyek alkotják. Ezen ügyek intézésére csakis széles körű, több jogterületet átölelő ismeretekkel rendelkező ügyintézők képesek. Ugyanakkor fontos, hogy az érintett k iskorúak, cselekvőképességükben korlátozott személyek érdeke az eljárás során megfelelően érvényesülhessen. Ha a gyámügyek e másik csoportjába tartozó ügyek intézése az önkormányzatoknál maradna, úgy nem lenne kizárt, hogy a rosszul értelmezett önkormányza ti érdek érvényesülhessen. Például a gyermek annak ellenére kiemelésre kerülhetne családjából, hogy az ténylegesen elkerülhető lenne. Ne lepődjenek meg szavaimon, hiszen a finanszírozás 1991. évi rendje alapján a családjából veszélyeztetettség miatt kiemel t intézeti, állami nevelt kiskorú elhelyezésének költsége szinte kivétel nélkül a megyei, fővárosi önkormányzatot terheli, a települési önkormányzat még a veszélyeztetettség megszüntetésére teendő intézkedések alól is mentesül, jelentős anyagi kiadásokat t akarítva meg ezzel. Gondoljunk csak a segélyek összegére.
