Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1296 szakaszában vane indoka annak, hogy legyen kizárólagos állami tulajdonban lévő vagyontárgykör. Ezzel egyébként összhangban Szájer József módosító indítványt terjesztett elő, amelyben kérte, indítványozta ennek a körnek a teljes megszüntetését, az állami tulajdon kizárólagos körének a teljes megszüntetését. Szájer József indítványával teljes mértékben egyetértek, technikailag azonban indokoltnak tartom, hogy az Országgyűlésnek módja legyen az egyes vagyontárgyak at különkülön is vizsgálni, hiszen a piacgazdálkodás szempontjából nem közömbös, hogy az állami tulajdon kizárólagos körébe került vagyontárgyaknál ilyen elidegenítési korlátozás, forgalomképtelenség fennálle vagy sem. A privatizációhoz nagyon fontos, ho gy minél szűkebb körben kelljen ilyen korlátozásokkal megküzdeni. Most nem kívánok elméleti kérdésekkel foglalkozni, azt Tölgyessy Péter elmondta, módosító indítványom körében ezt a törvényjavaslatban meghatározott felsorolást kívántam rendkívül radikális módon csökkenteni. Az alkotmányügyi bizottságban kértem, hogy az egyes vagyontárgytípusokról külön szavazzon a bizottság, hiszen minden vagyontárgykörnek egészen más a sorsa, és nem indokolt az összevont szavazás az egész javaslatról. Ennek megfelelően a z a kérésem, hogy az egyes vagyontárgytípusokról különkülön foglalkozzon az Országgyűlés plenáris ülése is. Sorrendben szeretnék foglalkozni a felvetődött kérdésekkel, egészen röviden. A föld méhének kincseivel kapcsolatosan Tölgyessy Péter kifejtette, h ogy nagyon nehéz meghatározni, hogy a föld méhének a kincse tulajdonképpen mit jelent. A sztálinibuharini alkotmány szóhasználatában ez a pátosz nagyon helyénvaló, nagyon kérdéses azonban, hogy a jelenlegi magyarországi forgalmi viszonyok között erre vane szükség egyáltalán. Emögött feltétlenül egy olyan megfontolás húzódik: ami a földben van, ami a földben értékes ásvány vagy egyéb anyag, az kizárólag az államé legyen. Ennek feltétlenül van egy olyan oldala, hogy az elmúlt években az ezzel érintett ingat lanok értékét rendkívüli mértékben le lehetett nyomni a bányakártalanítási ügyekben, hiszen egészen egyszerűen csak szántóföldként lehetett ezeket figyelembe venni, ugyanakkor ezek a földek lényegesen többet értek volna szabadpiaci viszonyok között. A föld méhének kincseivel kapcsolatosan az az álláspontunk, hogy indokolatlan az állami kizárólagos tulajdon fenntartása. A másik kérdés a folyóvíz elhagyott medre és a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek kizárólagos állami tulajdon körében való hagyása. Me g kell jegyeznem, hogy ennek a kérdésnek a vitája furcsa eredménnyel járt az alkotmányügyi bizottságban, 8:8as szavazás volt, azaz ugyanannyi támogatója, mint ellenzője volt ennek a kérdésnek. Meg kell jegyeznem, hogy ez a javaslat nincs összhangban az Or szággyűlés előtt levő, az állami tulajdonból az önkormányzatok tulajdonába való átadást tartalmazó törvény tervezett rendelkezéseivel sem, hiszen ott ennek a vagyontárgynak a jelentős része önkormányzati tulajdonba kerülne, kikerülne az állami tulajdon kiz árólagos köréből. Önmagában azonban a vita során álláspontomat, éppen MDFes képviselők nagyon jó gyakorlati példákkal megerősítették, és hivatkoztak arra, hogy a tényleges gyakorlat sokkal racionálisabb volt, mint az 1959es jogszabályi rendelkezés, amely et a mostani javaslat a következő időkre is megpróbál átmenteni. Konkrétan: ha egy folyóvíz elhagyja a medrét, ritkább esetben természetes úton, gyakrabban esetleg folyószabályozás útján, keletkezik egy olyan terület, amellyel valamit kell kezdeni. A gyako rlatban ezeket a területeket parcellázták, eladták, művelés alá vonták, és egyszerűen nem voltak figyelemmel a Polgári Törvénykönyvnek arra a rendelkezésére, hogy ezekről az ingatlanokról csak úgy lehetett volna rendelkezni bármilyen formában, ha az Ország gyűlés egy külön törvényt hoz, külön törvényben teszi lehetővé ezeknek az értékesítését. Ez teljesen életszerűtlen, teljesen indokolatlan, és én kérem az Országgyűlést, hogy ne kösse meg a későbbiekben a gyakorlatot ilyen, tulajdonképpen értelmetlen rendel kezéssel. Ha a folyóvíz
