Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 29. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1297 egyszer már elhagyta a medrét: művelésre vonható területről van szó. Hogy ennek a használatbavételéhez külön törvényre legyen szükség, annak semmiféle értelme nincsen. Az alkotmányügyi bizottságban a Kormány támogatta az egyik módos ító indítványomat, méghozzá radikálisabban, mint én. Az eredeti tervezetben az szerepelt, hogy a központi állami feladatokat szolgáló ingatlanok kizárólagos állami tulajdonba kerülnének, azaz forgalomképtelenek. Ez a megkötés a Polgári Törvénykönyv hatályo s szövegében nincs benne. Újdonság lenne, tulajdonképpen bővítené az állami tulajdon kizárólagos körét. Ez a megfogalmazás, hogy "központi feladatokat szolgáló ingatlanok", meglehetősen nehezen értelmezhető: nem derül ki belőle, hogy milyen ingatlanokra vo natkozik, és milyen ingatlanokra nem vonatkozik. Ezért én egy olyan módosító indítványt terjesztettem elő, hogy ezeket valamilyen törvényben külön fel kellene sorolni, hiszen kevés ilyen ingatlanról lenne szó. A Kormány képviselője a bizottsági tárgyaláson rugalmas volt: elfogadta, hogy erre az új megszorításra nincsen semmi szükség, és egyetértett azzal, hogy az e) pont, a központi állami feladatokat szolgáló ingatlanok kivétele a forgalomképességből maradjon ki a törvényjavaslatból. Ennek megfelelően én a saját módosító indítványomat a c) pont tekintetében visszavontam – ami azt jelentette volna, hogy külön törvényben kellett volna ezeket az ingatlanokat megnevezni. A következő kérdések: a távközlési alaphálózat és a távközlésre felhasználható frekvenciák, a vasutak, az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok, a közcélú villamos művek, az energiaszolgáltatás és szállítás országos távvezetékhálózata – mind olyan kérdés, hogy különkülön kellene vizsgálni, ho gy mennyiben indokolt itt a privatizációt megakadályozni azzal, hogy kizárólagos állami tulajdont tartunk fenn ezeknél a vagyontárgyaknál. Ezzel beruházó tulajdonjoghoz nem juthat, és számára csak a lenini NEPpolitikának megfelelő koncessziós lehetőségek maradnak. Nem kimondottan vonzó a külföldi tőke számára az ilyen megközelítés, és összességében ezeknél a vagyontárgyaknál változatlanul tartom azt az álláspontomat, hogy szükségtelen ezeknek a vagyontárgyaknak az állami tulajdon kizárólagos körébe való vo nása, amely együtt jár azzal, hogy nem lehet elidegeníteni ezeket a vagyontárgyakat, forgalomképtelenek, és csak külön törvénnyel lehet rendelkezni a forgalomképtelenség feloldásáról. A másik kérdés, amelyhez röviden hozzá szeretnék szólni: Szabó János kép viselőtársamnak egy fölvetése az elbirtoklással kapcsolatban. A kérdés, bizonyos értelemben, összefüggésben van azzal, amit az előbb elmondtam más összefüggésben. A hatályos Polgári Törvénykönyvnek van egy olyan rendelkezése, hogy nem lehet elbirtoklás útj án tulajdonjogot szerezni olyan dolgon, amely társadalmi tulajdonban van, vagy az állam, illetőleg szövetkezet birtokából jogtalanul került ki. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan ellenkezik a tulajdonformák megkülönböztetését tartalmazó korábbi jogszabályok al kotmányossági problémáival, ellenkezik a '89. október 23ai alkotmánymódosítással – így valóban nagyon ideje, hogy kikerüljön a Polgári Törvénykönyvből. Ennek azonban a végrehajtásával kapcsolatosan egy gyakorlati gond van. A törvényjavaslat 17. § (2) beke zdése szerint az állam, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatályba lépésekor folyamatban levő birtoklása esetén az elbirtokláshoz szükséges idő e törvény hatályba lépésének napján kezdődik . Szabó János nagyon plasztikusan rámutatott az általános vita során arra, hogy ez további tíz évre konzerválná a jelenlegi állapotokat, az állami tulajdonnak és a szövetkezeti tulajdonnak ezt a fokozott védelmét további tíz évre megörökítené. Az alkotmány ügyi bizottságban elhangzott vita során Szabó János nem volt jelen. Elhangzott viszont a Kormány részéről egy olyan érv, amelyre nem reagálhatott, éppen ezért mi, az alkotmányügyi bizottság egyéb tagjai nyilatkoztunk ebben a kérdésben. Szabó János azt indí tványozta, hogy ez az átmeneti rendelkezés ne kerüljön be a törvénybe, azaz az elkövetkező tíz évre ez a védettsége ne maradjon meg az állami és a szövetkezeti tulajdonnak. A bizottsági vitában elhangzott egy olyan érv, hogy azért nem lehetett szó arról, h ogy itt elbirtoklási idő folyt volna az elmúlt időben, mert ez alkalmatlan tárgy lett volna az elbirtoklásra.
