Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
1193 MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) Elnézést, Elnök Úr , tévedésből nyomódott meg a gomb. (Derültség.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tévedésből. Szót kért dr. Balás István képviselő a Magyar Demokrata Fórum részéről. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Balás István (MDF) BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr ! Tisztelt Országgyűlés! A Szigethy István által fölvetett problémához szeretnék hozzászólni, ugyancsak jogászként. Azzal egyetértek a felvetésből, hogy egy sajátos helyzet áll elő akkor, amikor készpénz helyett egy értékpapírt kötelezően kell elfogadnia e gy önkormányzatnak. Nem lehet azonban két dolgot szem elől téveszteni, amikor ennek a kérdésnek a sorsáról döntünk. Valamennyien, akik bekerültünk a Parlamentbe, azt vállaltuk annak idején, hogy a volt társadalmi tulajdon elnevezésű képződménynek – legyen az állami vagy szövetkezeti tulajdoni forma – a lebontására szövetkezünk. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése is felhívta arra a figyelmet az indokolásban, hogy a társadalom egy átalakuláson megy keresztül, ennek része a volt társadalmi tulajdon lebontás a, és ebben az átmeneti helyzetben másképp kell megítélni az állami, szövetkezeti stb. tulajdonoknak a védettségét, mint később, amikor ez a lebontás véget ért, és megszilárdult a helyzet. Tulajdonképpen ez az alkotmánybírósági döntés kissé sú rolja a korábbi hasonló döntését, de ma már mindenképpen ez számunkra a mérlegelendő. Kétségtelen, hogy amikor az önkormányzati tulajdonnál ilyen szabály beiktatását tervezzük, nem veszítettük szem elől azt a tényt, hogy itt egy állami tulajdon ingyenes át engedése történt az önkormányzati tulajdonba, tehát nem olyan, amiért a konkrét önkormányzat vérét és verítékét adta, hanem egy potyán kapott állami tulajdon, (zaj, gyér taps) és annak a jogi sorsa osztja az állami tulajdonra vonatkozó általános elképzelés eket. Ez a motívum. Azonban még valamire hadd utaljak! Ennek a rendelkezésnek van egy fontos célja: senkinek nem érdeke az, hogy a kárpótlási jegyek elértéktelenedjenek. A kárpótlási jegyek értékmegőrzése szempontjából több módosító indítvány elfogadása tű nik indokoltnak, ezek egyike az, ahol névértéken el kell fogadni ezt fizetőeszközként. Wekler Ferenc felvetése annyiban téves, hogy nem kizárólag az önkormányzatokra, a tszekre vonatkozik ez, vannak egyéb indítványok is, hitelintézeteknél, egyebeknél, ter mészetesen ezek mind külön mérlegre kerülnek, kalapács alá. Ha a Ház ezeket megszavazza, más lesz a helyzet, ha csak egyet hagy meg, akkor is más lesz a helyzet. Azonban egy olyan generális megfogalmazás, hogy ez az önkormányzatok alapjogát sértené, olyan alapjogát, ami ilyen háttér alapján jön létre, úgy gondolom, nem feltétlenül elegendő a döntéshez. (Jobb oldalon taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezek szerint tehát a 7. §hoz benyújtott egyik módosító javaslat elfogadása egye sek szerint kétharmados többséget igényel. Azt hiszem, hogy a plenáris ülés nem alkalmas arra, hogy a jogászok ezt a kérdést itt vitassák meg (bal oldalról taps) , ezért a következőt javaslom: tekintettel arra a körülményre, és ez vélelmezhetően egy tovább i vitát gerjesztene még, felkérem az alkotmányügyi bizottságot, hogy e kérdésben ma este vagy holnap reggel tartson ülést, és foglaljon állást. Terveink szerint az érintett rendelkezésről, illetve módosító javaslatról mai ülésünkön egyébként sem határoznán k, tehát van arra idő, hogy az alkotmányügyi bizottság ebben a kérdésben állást foglaljon. Közben jelentkezett dr. Wekler Ferenc. Reagálni kíván? Kérem, megadom a szót kétperces reagálásra.
