Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 23. kedd, a tavaszi ülésszak 20. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - HATVANI ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJKAI ZSOLT, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára:
1175 A menetrend szerinti autóbuszközlekedéssel kapcsolatban a továbbiakban benyújtott interpellációra a pénzügyminiszterrel egyeztetett választ a kö vetkezőkben szeretném megadni. A képviselő úr kifogásolja, hogy az autóbuszközlekedésnél megszűnt a korábbi állami támogatás. Ez is rossz információ, mert az állami támogatás nem szűnt meg, sőt, növekedett. Az igaz, hogy néhány – nem szociálpolitikai jell egű – támogatást megszüntetett a kormányzat, viszont engedje meg, hogy ismertessem: 1990ben a fogyasztói árkiegészítés 7,6 milliárd forint volt, 91ben ez 12,9 milliárd forintra növekedett. Ezen belül a helyi autóbuszközlekedés 1990ben 1,1 milliárd forin t támogatást élvezett, 91ben 1,9 milliárdot. A helyközieknél ez az arány úgy néz ki: '90ben 1,7, '91ben várhatóan 2,6 – 2,8 milliárd forintra növekedik a támogatás. A fogyasztói árkiegészítésen kívül más jogcímen viszont már 1991. évben nem fogja megillet ni a vállalatokat. Ilyen külön támogatás volt korábban az autóbusztípusváltásra vonatkozó támogatás. Ezen túlmenően 1991ben még lehetőség volt az aprófalvas települések autóbuszközlekedésének fenntartásához az útalapból történő finanszírozásra is. Az au tóbuszközlekedés 1991. évi költségnövekedésének ellentételezéséhez a helyi autóbuszközlekedési cégeknél a helyi önkormányzatok általában 70 – 80%os tarifaemelést hajtottak végre, a helyközi járatoknál ez pedig 55% volt. A tarifaemelés és a fogyasztói árki egészítés együttesen, tehát az árkiegészítés növekedése összességében fedezetet nyújt a költségnövekedésekre is. Az érintett közlekedési vállalatok helyzetét tovább rontja, és ezt képviselő úr is nagyon jól látja, hogy a munkanélküliség, a termelési szerke zet átalakítása további utasszámcsökkentést jelentett. Ezzel a problémával továbbra is számolnunk kell, és ez tovább növeli a veszteségét a közlekedési vállalatoknak. Az információk után engedje meg, Képviselő Úr, hogy a konkrétan feltett kérdésekre válasz oljak. A Volán vállalatok feladataik biztonságos ellátásának alapjait az érvényben lévő tarifák és támogatások mellett a takarékosabb gazdálkodással teremthetik meg. Tudvalevő, nagyon sok vállalat, bízva az állami támogatásban, olyan költségnövelő létesí tményeket tartott fenn, amelyek most már nem tarthatók tovább üzemben, mert ezeket le kell építeni, ezeket nem lehet megfizettetni az utazóközönséggel. A helyi közlekedésben a decentralizált árhatósági hatáskör a helyi önkormányzatok felelősségét is növeli , így a Volán vállalatok jogos igényeihez önkormányzati támogatást is igényelhetnek. A nagyobb mértékű tarifaemelés helyett az önkormányzati támogatás természetesen együtt járhat a helyi adók növelésével, ezáltal a közlekedést nem igénybe vevők terheinek e melésével. Ezzel mi magunk nem értünk egyet, és személy szerint én sem, mert miképpen fizettessük meg adóban a közlekedés költségeit. Tehát olyan is fizetne közlekedési költséget, aki nem utazik. A helyi menetrend szerinti autóbuszközlekedésben a szolgálta tás minőségének javításával, a csökkenő forgalomhoz jobban igazodó járatszerkesztéssel lehet javítani a jövedelmezőségen. Ennek keretében a közvetett költségek csökkentése kényszerítő eszközöknek nagyobb bevetésével elérhető. Ebben előrelépést jelentene az is, hogy a megváltozott feladatokhoz jobban igazodó járműpark járuljon. Néhány szót erről. Nagy teljesítményű autóbuszok közlekednek néhány utassal. Ezt a járműparkcserét végre lehetne hajtani, de ez ismételten beruházási kívánalmakat vet fel. A járműpark szerkezeti átalakítása ezek miatt csak a későbbiekben oldható meg. A második kérdés: azt tudom mondani, hogy a lakosság alapvető személyszállítási igényének kielégítésében segítséget jelenthet a koncessziós törvény alapján egyes tevékenységek koncesszióba adása. Ez a koncessziós törvény még várat magára. Ez igen komoly lehetőséget tár fel az önkormányzatok számára. Mert amellett, hogy némileg csökkenteni is lehet a tarifákat, a koncesszióba adás díja növelné az önkormányzatok bevételét, amellyel refinanszí rozni lehetne más veszteséges vonalaknak a fenntartását és támogatását. Valószínűsíthető, hogy ebben a rendszerben a
