Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Szabad György): - NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter:
1149 TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Van még, Elnök Úr! Jelentkeztem, megnyomtam a g ombot. ELNÖK (Szabad György) : Bocsánat. Az előbb még senki nem jelentkezett. Felszólaló: Nagy Ferenc József tárca nélküli miniszter. NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Azt hittem, hogy még vannak előttem. ELNÖK (Szabad György) : Most öten jelentkez tek egy percen belül. Nagy Ferenc Józsefet illeti a szó. NAGY FERENC JÓZSEF tárca nélküli miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Ígérem, hogy nem élek vissza a türelmükkel. Nagyon rövid leszek. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Olyan régóta megy már ez a vita, hogy talán már el is felejtettük az előzményeket. Egykét gondolatot szeretnék ezzel kapcsolatban fölvillantani, és egykét részletkérdésre szeretnék kitérni. Az 1020as illetve az 1439es szám alatt benyújtott kárpótlási törvénytervezet parlamen ti tárgyalása a finiséhez közeledik. Az a politikai dialógus, ami e körül kialakult, nem volt érzelmi megnyilvánulásoktól mentes. Felszínre kerültek az ENSZ emberi jogi passzusai, jogi, erkölcsi érvelések, az igazság és a törvényesség szemüvegén keresztül vizsgált és hangoztatott nézetek pró és kontrája. Másfél millió sértett, tulajdonától megfosztott, megalázott, sok személyi szabadság és fizikai megsemmisítést szenvedő család kap most részleges kárpótlást e törvény elfogadásával. Megmondom őszintén, nem h ittem volna egy éve, a 40 év pártállam diktatúrája utáni szabad választás befejeztével, hogy az erőszakterror okozta sebek gyógyulása ilyen nehezen megy. Fájt az az érdektelenség, közöny, amivel fogadták egyes pártok és képviselők a mintegy ötmillió főt ér intő erkölcsi és anyagi rehabilitációt célzó törvényt, ami végre az októberi alkotmánybírósági értelmezés után módosított formában került a Parlament elé. Félő, hogy az újbóli felkérés a Szabad Demokraták Szövetsége részéről s annak elutasítása precedenssé válhat, ami késleltetheti és megkérdőjelezheti, de semmi esetre sem pótolhatja az Országgyűlés munkáját. Az a magánvéleményem, hogy nem törvényszerű, hogy a kormánykoalíció és az ellenzéki pártok folyamatos szembenállása, kvázi hivatalból köteles más állá sfoglalása gyakorlattá váljék. Ez lehet demokratikus szuverén döntés, de országos gondjaink rendezését nem gyorsítja, hanem inkább lassítja. Tisztelt Képviselőtársaim! Ómolnár Miklós képviselőtársam már említette a fordulópont, 1949. június 8a előtt elmar adt törvénysértések rendezetlenségét. Ez vonatkozik elsősorban a németségre, zsidóságra. Én baranyai egyéni képviselő vagyok. Ez egy kimondottan vegyes nemzetiségű megye, nagy számban élnek ott németek, horvátok, cigányok. Az a biztató, amire képviselőtárs am is utalt, hogy szeptemberig remélem, a törvényhozás ezeket a nemzetiségi problémákat, illetve az elmaradt részeket is rendezni fogja ebben a törvényben megnyugtató módon. Ez nem is lehet másként, mert akkor diszkrimináció lenne. Gondolom, hogy ez a pass zus remény lehet, és megnyugtathatjuk nemzetiségeinket, akik hozzám is fordultak mint kisebbségi miniszterhez ebben a kérdésben. Úgy érzem, hogy a bolgárkertészetnek volt egy sérelme, de ahogyan a jelentésben láttam, talán sor kerül ennek a rendezésére. A cigánykérdést kicsit el kell választani. Nem lehet ezeket a kérdéseket etnikai kérdésként fölvetni, mert ez a dolgok összekeverése. Az 1945ös földosztás során a cigányságnak is lett volna lehetősége földhöz jutni. Temré szetes, hogy abban az elesett állapotban ez a réteg nagyon kevés számban élt ezzel a lehetőséggel. A másik kérdés a jogi személyek öröklése. Gondolok itt a legeltetési társulatokra, a volt úrbéli erdőbirtokosságra, amelyek tulajdonképpen magántulajdonon al apuló közösségi vagyonok, de nem
