Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 22. hétfő, a tavaszi ülésszak 19. napja - A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - BORZ MIKLÓS (FKgP) - ELNÖK (Szabad György):
1148 fontos, a meghatározott idő után, a javaslatom é s a módosító indítványom szerint öt év elteltével, ha szükséges, a készpénzre válthatóságát. Csak így lehetne elejét venni annak, hogy a kárpótlási jegy gyorsan elértéktelenedjen. Egyetértek képviselőtársaim ezzel kapcsolatos felvetéseivel. Ez a javaslat, összekapcsolva azzal, hogy ahol lehet, természetben kell kártalanítani, figyelembe veszi az ország államadósságának nagyságát is, és méltányos a kárvallottakkal szemben is. Befejezésül azokra a problémákra szeretném a figyelmet felhívni, amelyek a kárpótlá s szakaszos végrehajtásából fakadnak. Sajnos, előre lehet látni, hogy komoly problémákkal kell majd szembenéznünk. Tudjuk, hogy például a 600/45ös kormányrendelet végrehajtása során egyénenként is sokszor megsértették a törvényt, mert ugye 200 hektáros ko rlát volt, de volt, ahol az 50 holdasoktól is elvették a földet, amikor olyanoktól is kisajátították a földeket, akikre nem is vonatkozott az a törvény. A törvény szelleme pedig a kollektív büntetésben részesítette a magyarországi németséget. Kérdés, hogya n lesz biztosítható ezen rétegek egyenlő elvű, igazságos kártalanítása vagy netalántán kárpótlása. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném még egyszer figyelmüket felhívni arra, hogy a törvénymódosító javaslataimmal azt kívánom szolgálni, hogy törvénykezésünk a polgári jogrend, az európai jogi normák szerint történjék. Kezdjük el, és tegyük a dolgunkat: ez mindannyiunk érdeke is, akik itt ülünk. Ezt az igényt Kormányunk és a jelen Parlament is ünnepélyesen kinyilvání totta akkor, amikor az Európa Tanács alapszabályához való csatlakozásunkról döntött a Kormány kérésére. Ez a döntés Magyarországot csak akkor csatolja Európához, ha betartjuk előírásait, még ha első látásra terhesnek is tűnnek. De kérdezem: 1949ben kevese bb volt az állami tulajdon és vagyon, mint most? Kérek tehát mindenkit, vegyük komolyan azokat az emberjogi követelményeket, amelyeknek betartását szintén vállaltuk itt mi együtt. Horn Gyula úrnak a külügyi bizottság elnökeként a csatlakozásról szóló vita során elmondott beszédéből szeretnék idézni. Azt hiszem, ennél pontosabban nem lehet megfogalmazni azokat a veszélyeket, amelyeket az európai norma megsértése okozna. Idézem őt. "Az előterjesztésben – mármint az akkori előterjesztésben – szereplő dokumentu mok közül egynek a különleges fontosságára hívnám fel az önök figyelmét, mégpedig az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezményre. Ez nem csupán ajánlásokat, elveket tartalmaz, hanem kötelezettségeket a részt vevő ország számára. Ez azért is nagyon fontos, mert ehhez az egyezményhez tartozik az Emberi Jogok Bírósága, ami Magyarország számára azt jelenti, hogy az egyezményhez való csatlakozástól kezdődően a magyar állampolgárokat, ha emberi jogaik gyakorlásában bármiféle jogsértés ér, akkor bírósághoz fordulhatnak. Márpedig a bíróság állásfoglalása, netalán elmarasztaló véleménye az eddigi tapasztalatok szerint az Európa Tanács működése során politikai és morális veszteséget okozott az adott országnak." Az idézésnek vége. Eddig az i dézett pont. Kérem, vegyék ezt fontolóra, amikor a módosító javaslatokról szavaznak. Köszönöm. (Gyér taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Borz Miklós a Független Kisgazdapárt részéről. BORZ MIKLÓS (FKgP) Elnézést, Elnök Úr! Valami t évedés van. ELNÖK (Szabad György) : Véletlenül nyomta meg a gombot. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelzett hozzászólási szándékot, a részletes vitát lezárom.
