Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - Egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PAPP SÁNDOR, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója:
1102 ülése nem tárgyalta meg, úgyhogy a tavaszi választások ut án megalakult új Parlament környezetvédelmi bizottsága, egyetértve a kezdeményezéssel, átdolgozta, és tavaly május 24én vagy 26án benyújtotta plenáris ülésnek, amely azonnal napirendre is tűzte. Sajnos, azóta igen hosszú idő telt el, s a hosszú lappangás i idő alatt különböző változások álltak be a vízlépcsők – a dunai és a drávai vízlépcsők – ügyében, úgyhogy ezekhez igazítva mi is átdolgoztuk a javaslatunkat, amely most már átdolgozott változatában összhangban áll hazánk hosszú távú érdekeivel, nemzetköz i kötelezettségvállalásainkkal és a kormányprogram idevágó részleteivel is. Az előzményekhez tartozik, hogy a helsinki folyamatban részt vevő 35 ország 1989 őszén Szófiában környezetvédelmi találkozót tarott. Itt foglalkoztak a több országot érintő nemzetk özi édesvizek, tehát határokon átfolyó vagy átnyúló folyók, illetőleg tavak vízminőségének védelmével is. Ebben a témakörben beterjesztésre került ott egy magyar javaslat, amelyhez az Osztrák Köztársaság is csatlakozott akkor. E javaslatunk a szófiai talál kozón a folyók és tavak öntisztuló képességének megőrzését tűzte ki célul, tehát a korszerű szemléletnek megfelelően nem a vízminőségvédelemmel önmagában foglalkozott, tehát nemcsak a vizet akarta önmagában védeni, hanem a vizet is tartalmazó rendszert vag y ökoszisztémát, természetesen a vízgyűjtő területekre kiterjedő figyelemmel. Ez az említett szófiai környezetvédelmi találkozó egy záródokumentumot is elfogadott, amelyben állást foglaltak amellett, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága gondozásában k észüljön egy európai keretszerződés a nemzetközi vizek használatára és vízminőségvédelmére. Ugyanakkor ez a szófiai záródokumentum állást foglalt amellett is, hogy a Duna és az Elba vonatkozásában külön ökológiai nemzetközi egyezmények készüljenek. Csehsz lovákia és Németország 1990. novemberében ennek a felszólításnak a nyomán megkötötte a nemzetközi ökológiai Elbaegyezményt, és a magyar Kormány is tett már lépéseket az ökológiai Dunaegyezmény létrehozása érdekében. Erről szól a javaslatunk első pontja, hogyha rátekintenek. Itt szeretnénk a Dunamedencében elfoglalt központi helyünket olyan módon is érvényesíteni, hogy a létrejövő ökológiai Dunaegyezmény központi szerveinek elhelyezését indítványozzuk Budapesten megpróbálni, ehhez nyilván a többi ország egyetértése is szükséges. A csehszlováknémet Elbaegyezmény olyan célokat tartalmaz, mint a parti szűrésű kutak védelme vagy a természeteshez közel álló ökoszisztémák helyreállítása, megóvása. Az ökológiai Dunaegyezmény is nyilván ebben a szellemben fog készülni, s ennek a megalkotása elősegítené a bősi ügy kedvező megoldását is, hiszen az Elbaegyezményben Csehszlovákia vállalta a már meglévő nemzetközi szerződéseinek a felülvizsgálatát a szófiai záródokumentum és a készülő európai vízhasználati és vízmi nőségvédelmi keretszerződés alapelveinek megfelelően. Határozati javaslatunk 2. pontjában három nemzetközileg védett természeti terület létrehozását kezdeményezzük határfolyóink mentén úgy, hogy a Duna felső szakaszán Ausztria, Csehszlovákia és Magyarorsz ág közösen hozna létre egy védett természeti területet, a Dunakanyar és az Ipoly vidékén a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és Magyarország, a Duna déli folyásánál és a Dráva mentén pedig Magyarország és Jugoszlávia. Itt szeretnénk elérni, hogy közös nemzetközi védelem alá kerüljenek a folyók és természeti értékeik. A természetvédelem nem valami ábrándozó széplelkek úri passziója. Hogy milyen közvetlen gazdasági hatásai vannak, azt rövidesen bemutatom. A Dunafolyam Bős és Gönyű közötti szakasza, tehá t ez a szigetközcsallóközi szakasz – amelyről az előbb is szó volt a másik határozati javaslat tárgyalása kapcsán – , tehát az itt létrehozandó és közös nemzetközi védelem alá helyezendő természeti területek ügyében a három érintett ország hivatásos és ama tőr természetvédőinek felfogásában semmilyen lényeges különbség nincs.
