Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 16. kedd, a tavaszi ülésszak 18. napja - A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1093 amelyek inkább stiláris jellegűek – ezzel nem kívánom leb ecsülni ezeket, mert rendkívül fontosak szerintem is – megvitatni nem szükséges, újból a környezetvédelmi bizottságnak szükségtelen az összehívása. Ezekkel a módosító javaslatokkal a magam részéről messzemenőkig egyetértek. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólni kíván Becker Pál, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Becker Pál, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke BECKER PÁL, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke: Köszönöm Elnök úr. Mint a költségveté si bizottság alelnöke szerettem volna csak bejelenteni, hogy a költségvetési bizottság megtárgyalta az előterjesztést, az eredeti indítványhoz 1611es számon módosító indítványt nyújtottunk be, de ahogy Kiss Róbert képviselő úr említette, ennek lényegét be építették az újabb változatba, úgy ahogy azt a költségvetési bizottság visszavonja, és a most beterjesztett formában támogatja, elfogadásra javasolja a javaslatot. ELNÖK (Szabad György) : Köszönjük szépen. Megkérdezem, hogy kíváne még valaki a bizottságok részéről felszólalni. Pap János képviselőtársunk a FIDESZ részéről. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy Kiss Róbert képviselőtársam említette, ez az országgyűlési határozati javaslat 1990. június eleje óta napirendünkön van, azóta több mint tíz hónap telt el. Úgy gondolom, már ez a tény is megérdemelne néhány szót, de nem erről kívánok beszélni. A bősnagymarosi vízlépcsőrendszer sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, hisz a tavalyi évben mintegy napi 20 mi llió forintot költöttünk rá. Ami leginkább zavaró, hogy a Kormány úgy hajtott végre feladatokat – zárójelben: ha hajtott végre feladatokat – , hogy nem kapott felhatalmazást az Országgyűléstől. A vízlépcső kérdése annál sokkal bonyolultabb mintsemhogy a Kor mány egy személyben vállalja a döntést és a végrehajtást. Több esetben előfordult, hogy a Kormány által vállalt megoldást vagy elképzeléseket a képviselők, illetve a környezetvédelmi bizottság egészen másképp látta, értelmezte. Engedjék meg, hogy néhányat megemlítsek. Bizottságunk 1990. májusi ülésén indítványozta a miniszter úrnak és a kormánybiztosnak a tárgyalások megkezdését a szlovák parlamenti partnerrel, mégpedig az erőmű elhagyását javasolta. Erre a következő magyarázatot kaptuk akkor a miniszter úr tól: "Jelen helyzetben magyar részről nem célszerű sürgetni a tárgyalásokat, hiszen az mindenképpen számunkra jelent lépést, illetve döntéskényszert. Abban a helyzetben, amikor magyar oldalon az építkezések leálltak – itt megszakítanám az idézést, mert tud juk nagyon jól, hogy ez nem felel meg a valóságnak, nem álltak le az építkezéssel, a helyszíni utunkon később erről meggyőződhettünk, folytatom az idézetet – viszonylag kedvező pozícióban vagyunk, amíg nem történik semmi, amíg elkezdődhetnek esetleg a kuta tások, addig legalább nem romlik tovább a helyzet." Eddig az idézet. Mi a valóság? Sajnos nem kezdtük meg a tárgyalásokat egészen 1990 végéig. Az más kérdés, hogy a helyzet addig sem változott, tehát korábban is kezdődhettek volna a tárgyalások. Esetleg an nyi változás történt, amely egy lényeges változást, hogy a szlovákok csaknem befejezték Bőst, és ez számunkra hátrányos, érveik nőttek velünk szemben. A kutatások tudomásom szerint nem kezdődtek meg, helyette tanulmányok készültek, hasonlóan a korábbiakhoz . Így azok alapján is lehetett volna tárgyalni, illetve dönteni, ilyen alapon az új szakértői anyagok sem elégségesek. Most már szükség van komoly kutató és gyakorlati munkára, mert egy olyan folyamat közepén vagyunk, amelyből a helyes kiutat meg kell talá lnunk. A kutatások véleményem szerint csak a rekonstrukcióra vonatkozhatnak. Az erőmű megépítése vagy elhagyása – vélemény szerint – elvi kérdés. Ahhoz ugyanis elég adat és szakértői vélemény áll rendelkezésre hazánkban és a világon is, amely szerint síkvi déki erőművet ökológiai megfontolásból nem lehet
