Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
1078 Engedjék meg, hogy ezt a gondolatsort Murphy egy szólásával jellemezzem. Azt mondja, hogy elérte ez az intézmény az alkalmatlansága szintjét. Úgy gondolom, akkor pedig itt a helye annak, hogy semmissé tegyük, illetve kitöröljük a Polgári Törvénykönyvből. Még egy gondolattal szeretnék foglalkozni. Csak üdvözölni tudom azt, hogy az állami, illetve szövetkezeti tulajdon elbirtokolhatóságát a törvény, illetve a javaslat kimo ndja. Ha azonban abból a koncepcióból indulunk ki, hogy lényegében a tulajdon egységes, és alanyai szerint nincs megkülönböztetés, tehát az állami és a szövetkezeti tulajdon preferáltságát kívánjuk megszüntetni, akkor nem értem, hogy a 16. § (2) bekezdése – méghozzá azt hiszem, annak az utolsó francia bekezdése… (keresi) … nem, bocsánat! A 16. § (2) bekezdése egy az egyben azt mondja, hogy az állam illetőleg szövetkezet tulajdonában álló vagy ezek birtokából jogtalanul kikerült dolognak a törvény hatályba l épésekor folyamatban lévő birtoklása esetén az elbirtokláshoz szükséges idő a törvény hatályba lépésének napján kezdődik. Kérem szépen, ha egységes a tulajdon, akkor megítélésem szerint ezt a "gesztust" nem tehetjük meg az állami és a szövetkezeti tulajdon nal szemben, hogy még további tíz évre – magyarul, mostantól számítva az elbirtoklási idő idejére – még preferáljuk olyan értelemben, hogy az elbirtoklás ideje csak most kezdődik. Ha fokozott védelemben részesült ez az állami és szövetkezeti tulajdon eddig , akkor mi értelme annak, hogy azt a tulajdonost most még előnyben részesítsük a tényleges birtoklóval szemben? Hiszen dogmatikailag az elbirtoklás intézményének pontosan az a lényege, hogy az uratlanul hagyott dolog tulajdonosát nem részesíti előnyben a t ényleges birtoklóval szemben. Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között ezt a passzust el kellene hagyni, mert azzal, hogy a Ptk. 121. § (3) bekezdését kiiktatja ez a törvénytervezet, lényegében ezáltal az elbirtoklás intézményét i s egységessé teszi, nem lehetséges, és ebből a sorból kilóg akkor az az intézmény, amelyik 10 évre, a jövőre nézve is az állami, illetőleg a szövetkezeti tulajdont előnyben részesíti. Köszönöm szépen. Ennyit szerettem volna mondani. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik Palotás János képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Palotás János (MDF) PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm szépen Elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az idő előrehaladtával nagyon röviden szóljak h ozzá, bár nagyon fontos kérdésről van szó. Nem szeretnék igazán bekapcsolódni abba a jogi képviselőtársaim tudáskörébe tartozó alapvető kérdésbe, hogy egységesen, később jelentős mértékben kell a Polgári Törvénykönyvet átalakítani vagy szabade gyakran elő véve, bizonyos területeibe ad hoc jelleggel belenyúlni. Én úgy érzem, hogy az előterjesztett törvényjavaslat nem ilyen ad hoc jellegű javaslat. Úgy gondolom, hogy azok a részek, amelyeket keményen vitatok, azok nagyon tudatos törvényalkotó munka eredménye, de azért azt megerősítem, amit dr. Szájer József képviselőtársam e témakörben mondott, valóban a Polgári Törvénykönyv egy etalon a gazdaságon belül, amihez talán szűkebben és jobban értek, így annak minden változtatása óriási felelősséget ró a törvényalko tókra. Lehetővé teszik számomra a rövidebb hozzászólást Szájer József és Tölgyessy Péter képviselőtársaim által elmondott kérdések, amelyek főként a kizárólagos állami tulajdonról, a rendelkezési jog korlátozásáról, mint témakörről szóltak. Azt gondolom, h ogy két felkészült jogász képviselőtársamnál jobban jogilag e kategóriák ellentmondásait én nem tudom megfogalmazni. Azt viszont szeretném képviselőtársaimban tudatosítani, hogy valóban a tulajdonformák és a jogi megfogalmazások a jövő gazdasági formálás s zempontjából rendkívüli károkat fognak okozni a gazdaságnak, ha ez megerősítésre kerül, illetve ott, ahol a dolog szélesedett, ennek a szélesítő hatása is igen komoly károkat okoz.
