Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
1079 Nem szokatlan, hanem általános módszer részemről és a mögöttem álló szakmai kollegák részéről, ha egy törvényjavaslat kapcsán, ami a gazdaságot érinti, véleményt akarunk formálni, akkor nem feltétlenül csak a józan ész alapján indulunk el, bár úgy gondolom ez sem árt gyakorlatként néha, hanem nyugateurópai partnereinket és a vil ág több részén lévő felkészült jogi partnereinket megkérdezzük arról a területről, hogy náluk hogyan szabályozzák. Jelentősen megnövelte a fax, illetve a telefonszámlánkat a kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó részeknek a megkérdezése. Ez bizony egy pá r telefonváltást, faxváltást okozott, mert a kérdésfeltevést nem értették. Ezzel szeretném megerősíteni két felkészült képviselőtársam gondolatait, az egyesült Európa felé fordulva, talán sokkal hamarabb fogunk odaérni, mint néhány politikusunk gondolná, n em szabadna a köztársaság új jogrendjében olyan jogi formákat rögzíteni, amelyek olyan területeken szokásosak, amelyhez nem kívánunk integrálódni. Valóban így van, az arab világban és jónéhány területen léteznek ezek a fogalmak, de amelyik irányba a joggya korlatban mi szeretnénk integrálódni, azon a területen ezeket nem ismerik. Nagyon könnyű feladat volna elmondani, hogy működik Magyarországon az a telekommunikáció, amelyet ezzel a törvénnyel is meg kívánunk erősíteni és milyen károkat – nem a múltban, han em a jövőben – okoz az, hogy amikor többszörös versenytársalásban több tucat, milliárdokat befektető telekommunikációs befektetés jelentkezik, tenderezik, illetve szándéknyilatkozatokat tesz Magyarországon, aközben mi világbanki hitelekben 10 millió dollár okkal növeljük az állam eladósodását és ebből ígérjük, hogy majdan a telekommunikáció kicsit hosszabb idő alatt, kicsit alacsonyabb szinten, de mégiscsak kommunikációkész lesz infrastruktúrában Európában. Azt gondolom, hogy az ilyen világbanki segítségnyúj tás nagyon komoly károkat okoz a gazdaságban, de a Világbank általában kormányokkal tárgyal és kormányprogramokat támogat. A kormányprogrammal persze összhangban van a törvényjavaslat ezen része, hiszen a Kormány saját programjában is eléggé pregnánsan meg fogalmazta, hogy a privatizálás megmaradhat nyugodtan a magyar magánszféra számára a zöldségesboltok bérleti jogánál és a gazdaság lélegzetét biztosító gazdasági infrastruktúra hosszabb távon is az állami tulajdon kategóriájába kell tartozzon. Szeretném el mondani, hogy a gazdaság 7080%át is lehet privatizálni. Ha ezen infrastrukturális részeken rajta marad az állami változás mint jogi intézményrendszer, akkor a magyar gazdálkodás jellege állami vállalkozási jelleg marad. Azt gondolom, hogy a Kormány saját gazdasági programjának a megfogalmazása saját jogköre, ő teszi, a felelősséget is egyértelműen ő vállalja. Ennek megfelelően módja van arra, hogy a saját kormányzati privatizációs programjában nem privatizálja a polgári törvénykönyvben itt felsorolt kizár ólagos állami tulajdoni részeket, mert az a kormánypolitika, hogy ez úgy helyes, ha az államhatalmi eszköz a gazdaságban így számára biztosított. Én viszont nem javasolnám a Parlamentnek, hogy egy kormányprogramot, ami kormányunk gazdasági stratégiáját jel enti, a Polgári Törvénykönyv keretében megerősítsen, gyengítsen vagy rögzítsen. Ezt innen megítélésem szerint ki kell venni, nem itt a helye. Ebben Tölgyessy Péter képviselőtársam felkészültebb, bár számomra is nyilvánvaló, hogy amennyiben a polgári törvén ykönyvben ezt a merész lépést – ami egyébként álmaimban is túl merésznek tűnik, de úgy gondolom, hogy talán mégis megléphető – megtennénk, hogy mégiscsak elővesszük ezt a részterületet és ebből elhagynánk a kizárólagos állami tulajdonrészt. Elfogadnánk azo kat a tulajdoni jogi formákat, amelyeket Európában ismernek és használnak, akkor úgy gondolom, hogy nem baj, ha az átfogó Ptk. rendezése előtt most mégiscsak tárgyaljuk, hiszen ez egy óriási horderejű lépés lenne, de ezt főleg akkor és csak akkor javasolná m, és nyilván ez beindítana egy olyan kényszertörvénykezési folyamatot is, amely talán borzasztóan megnehezíti az amúgy is telített törvényhozási munkánkat, de talán a törvényhozásba belekényszeríti olyan jogszabályok és törvények tárgyalását is, amire val óban szükségünk volna, amelynek egyébként valóban prioritást kellett volna adni. Köszönöm szépen.
