Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1070 Helytelen gyakorlatnak tartom, hogy a törvényhozás kormányzati szándéktól irányítva lassan havonta egyegy új intézményrendszert honosít meg, az állami bürokráciát bővítve, kiadásait növelve. A jelenlegi gyakorlat, tehát a pénzügyminiszteri képviselet – a helyi önkormányzatokra vonatkoz ó szabályozásra is figyelemmel, és az eltérő rendelkezés jogát is fenntartva – véleményem szerint nem igényel változtatást. Nem biztos, hogy szerencsés egy régi intézményrendszerhez való visszatérés anélkül, hogy a jelenlegi megreformálásáról gondoskodnánk , legalábbis kísérletet tennénk erre. Nem szerencsés a felvetés, kiváltképp nem úgy, hogy a pontos szabályozás nem párhuzamos tárgyaláson alakul ki, hanem kormányzati szándéktól függően, s a javaslat, illetve az indokolás értelmezhető körülírása nélkül csa k utal egy beterjesztendő törvényjavaslatra. Bár közismerten feszített a törvényhozás menetrendje, a fenti kérdés, illetve a koncessziós törvény párhuzamos tárgyalása a Ptk. 172. szakasz módosítása kapcsán is fölmerül. Itt a kizárólagos állami tulajdon meg határozására, illetve fölsorolására gondolok, valamint a jelen javaslat 19. §ában foglaltakra. A Ptk. összességében magán viseli a jogfejlődés és a jogfejlődésre hatással lévő politikai és gazdasági változások, külső és belső körülmények valamennyi hatásá t. A jelenlegi szabályozásban is testet ölt az az igény, amely a társadalomban él, és amely ma a polgáriasodás és piacgazdaság meghonosítását és ennek szolgálatát jelenti. A jogág alaptörvényének módosítása során a jogon kívüli körülmények elsődleges és me ghatározó szerepén túl mindig hatással bírnak a jog belső sajátosságaiból fakadó tényezők is. E körben többek között arra kell gondosan ügyelni, hogy megtaláljuk a jogalkotás belső összhangját. Az utóbbi évek, évtizedek polgárjogi jogalkotása ugyancsak meg szaporodott. Törvényerejű rendeletek sokasága módosította – eléggé el nem ítélhető módon – a polgári törvénykönyvet, annak egyes szakaszait, így vált mármár áttekinthetetlenné. Kívánatos cél – az elkerülhetetlen reformot követően – a polgári jog további e gységesítése, a valóság, a kialakult viszonyok visszatükrözése a szabályozásban. E tevékenység során szükségesnek tartom a bírósági tevékenység vizsgálatát is. A Legfelsőbb Bíróság már régen túllépte – kényszerűségből – azt a határvonalat, amely a jogszabá ly értelmezése, illetve magyarázata révén új jog létrehozatala között húzódik. A bírói iránymutatás számos értéket hozott létre, így a változtatásokat is figyelembe véve célszerű lenne ezeket egy új polgári törvénykönyv tartalmává tenni. Köszönöm a figyelm üket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Pálos Miklós képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) Elállok a felszólalástól. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik dr. Szájer József ké pviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Szájer József (FIDESZ) SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Polgári Törvénykönyv előttünk fekvő módosítása nehéz feladat elé állítja a jogalkotót. Ennek a nehé z feladatnak a megnyilvánulása volt az a bizottsági vita is, amelyet az előbb szóló miniszter úr pártpolitikainak minősített. Régen vettem részt olyan – szakmai érvekre alapozott – vitán, mint amilyen ez a vita volt; azt hiszem, valamennyien élveztük. A mi niszter úr sajnos nem vehetett ezen részt. Most újra elolvasva a jegyzőkönyvet, ismét az a meggyőződésem támadt, hogyha a miniszter úr példát tud mondani, mi volt az ott elhangzott érvelések közül pártpolitikai jellegű, akkor ettől a véleményemtől elállok. (Taps a Szabad Demokraták soraiból.)
