Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 15. hétfő a tavaszi ülésszak 17. napja - A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁLOS MIKLÓS, DR. (KDNP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1071 Azt állítottam, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításakor nehéz feladat előtt állunk. Szabade a mai törvényhozás felpörgött ütemében olyan törvényekhez felületesen hozzányúlnunk, mint a Polgári Törvénykönyv, amelynek minden szavához, csaknem minden vesszőjéhez joggyakorlat és elméleti irodalom társul? Arisztotelész szavait idézném, amelyeket nemcsak ilyen mérföldköveket jelentő törvényjavaslatoknál, de sok másnál is érdemes volna napjainkban észbe idézni. Arisztotelész így szól: "Nyilvánvaló, hogy némely törvényt bizonyos időközökben meg kell változtatni. De ez sok körültekintést követel, mert a megváltoztatás alig jár előnnyel, mert veszedelmes törvények könnyű megváltoztatásához hozzászoktatni a polgárokat. Inkább el kell tűrni a törvényhozás és a bíróságok némely tévedését. Kevesebb előny származik a törvények megváltoztatásából, mint ami azon kár, amit azon szokás keletkezése okoz, hogy nem kell engedelmeskedni a bíróságnak." Természetesen nem feltétlenül a Polgári T örvénykönyv kapcsán osztom ezt a véleményt. A kérdés ugyanis szónoki; nincs mit tennünk, jogrendszerünket alkalmassá kell tenni arra, hogy a piacgazdaságnak keretéül szolgálhasson, vagy legalábbis azt ne akadályozza. Ezt azonban olyan igénnyel kell tennünk , hogy véglegeset vagy – mivel a jogban ilyen nem lehetséges – legalább tartósat tudjunk alkotni. Többször elhangzott a Polgári Törvénykönyv módosításának eddigi vitájában a holland kodifikációs módszerre való hivatkozás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos témá k szerint haladva szakaszosan, több évre elhúzva alakítanánk ki a Ptk.t, alakítanánk át ezt a kódexet. Nem állítom, hogy én ezt a megoldást nem tudnám támogatni, szemben az egyszeri alapos újrakodifikálás alternatívájával, azonban néhány számításva jövő e llenérvet fel kell sorolnom – erre részben ellenzéki pozícióm is kötelez – a felelős mérlegelés érdekében. A legsúlyosabb érv az, hogy könnyen jogbizonytalanságot teremthet a törvénykezésben. Zárójelben megjegyzem ismételten, hogy a törvénykezé s a magyar jogi nyelvben nem törvényhozást, hanem bírói igazságszolgáltatást jelent. A bejáratott gyakorlatot megzavarja a közkézen forgó javaslatok tartalma és az az esély, hogy néhány hónaponként újraszabályoznak intézményeket. Csak példaként mondanám: a budapesti jogi kar decemberi vizsgáján a hallgatóktól már azt a Polgári Törvénykönyv szöveget kérték vissza, amelyet mi most fogunk csak elfogadni, amennyiben a Parlament el fogja fogadni. (Derültség.) Ezek a hallgatók nem ismerik a tételes szövegét a jog nak. Ez csak egy példa arra, hogy milyen típusú jogbizonytalanságokat okozhat az ilyen szakaszos módosítás. A szakaszos módosítás hátránya a félkészség érzete, az, hogy bárki, akinek ötlete van, úgy érzi, hogy belenyúlhat a törvénybe. Ha két módosítás közö tt pedig hosszabb idő telik el, könnyen meglehet, hogy időközben megváltozik a koncepció, esetleg azért, mert közben a Kormány is megváltozik, s ezért a nemrég módosított részekbe is bele kell újból nyúlni és bele is fognak nyúlni. Ez nem segíti a polgári jogban a jog többi területénél is jóval fontosabb jogbiztonságot és kiszámíthatóságot. Még egy törvényalkotástechnikai ellenérv: hogyan illesszük a már úgyis betelt parlamenti törvényhozási programba a negyedévenként előbukkanő újabb és újabb módosításoka t? Jogrendszerünknek egy eddig stabil és kiszámítható területére lépünk be a mostani módosítással. Vigyázzunk, nehogy itt is káoszt teremtsünk! Természetesen nem tagadom, hogy a Ptk.hoz hozzá kell nyúlni, csupán a megfontolt előkészületekre hívnám fel a f igyelmet. A jelenlegi módosítás célja a szocialistának nevezett jog legkirívóbb intézményének a kiirtása, a szocializmusra való gyakori utalásoknak a klasszikus polgárjog évezredek alatt bejáratott fogalmaival való visszahelyettesítése. Csak üdvözölni tudo m például a jó erkölcs kategóriának a visszatérését magánjogunkban. Annak idején, néhány hónappal ezelőtt a versenyjogi törvény
