Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
103 azt a szót is használhatom, hogy felháborodás fogadja a társadalom részéről a tömegesen jogtalanul munkanélküli segélyben részesülőknek a számát. Ebből én azt a következtetést vontam le, ha a kizáró okoknál ezt a két módosító tételt nem emeljük be a törvénybe, ezzel a törvény táptalajt ad a továbbiakban is a munkanélküli segély olyan személyekre való kiterjesztésére is, akiknél nem indokolt a munkanélküli segélynek a felvétele. Ezért még egyszer kérem a tisztelt Házat, hogy még a szavazás előtt az 1485ös szám alatt benyújtott módosító indítványomat a bizottságok elutasítása ellenére próbálják átgondolni, és a szavazá skor ezt figyelembe venni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Boros László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hölgy eim és Uraim! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslathoz 1518as számon nyújtottam be módosító javaslatokat, melyek elfogadtatása érdekében szeretném érveimet felsorakoztatni, noha a bizottságokban nem arattak osztatlan elismerést. Úgy gondolom persze, hogy egy módosító javaslat annak ellenére érdemelhet figyelmet, ha a bizottságok pénzügyi vagy politikai meggondolásból nem támogatják. A törvényjavaslat 1. §a egyértelműen kimondja, hogy a munkavállalók érdekkép viseleti szervei is részt vesznek az érdekegyeztetésben. Miután javasoltam, hogy a törvényjavaslat érintett helyein értelemszerűen vezessük ezt át, a bizottsági döntés: nem. Vajon miért? Miféle logika tiltja ezt az átvezetést? Szakmai és pénzügyi bizonyosa n nem. A megalakítandó munkaerőpiaci bizottságban résztvevők körét meghatározza a törvényjavaslat, később tesz egy utalást, hogy minimum 33 fő lenne a képviselet, de nem maximál. Igaz, az én javaslatom sem, de a harmadarányos képviselet törvénybe iktatása megteremti az esélyegyenlőséget. Gondolják végig képviselőtársaim, mennyire fontos ennek definiálása, hiszen így folyamatosan megvalósulna az arányos képviselet. Ha ezt nem teremtjük meg, akkor már a megalakulást követően kialakulhat az első konfliktushel yzet, hiszen a bizottság maga alakítja ki ügyrendjét, mely a későbbi munkát megnehezíti, esetleg meddő vitákkal helyettesíti. Az egyik bizottsági ülésen az államtitkár úr kifejtette, hogy a tripartit bizottságnak ez az egyik lényege. Én ezt elfogadva és tu domásul véve a javaslatomat mégis fenntartom, mert korrektebbnek tartanám, ha ez a törvényben szerepelne. Tisztelt Ház! Nagyarányú létszámcsökkentések idején az érintettek utolsó esélye, hogy tisztességes végkielégítésben részesüljenek. Bizottságok jönnek létre, amelyek ütemezik a leépítést, döntenek a jogszabályban vagy azon felül biztosított juttatások odaítéléséről. Eddig a dolog látszatra rendben is volna, azonban a törvény semmilyen garanciát nem nyújt a döntésben foglaltak betartására. Módosító javasl atom ennek hiányát pótolja, kimondva: a juttatások elmaradása esetén a jogosult igényét a munkaügyi szabályok szerint érvényesítheti. Gondolom, nem okozok nagy meglepetést, ha tájékoztatom Önöket, hogy ez a javaslat sem kapott támogatást. Vajon miért nem? Miért nem adunk jogszabályi lehetőséget azok számára, akik a gazdaság átalakításának legfőbb vesztesei? Hölgyeim és Uraim! Nem szokás a Házban egymás javaslatairól támogatólag szólni, legfeljebb a kormánykoalíció vagy az ellenzék pártjain belül. Én most mé gis egy kormánypárti módosító javaslat támogatására buzdítom a tisztelt Házat. Az 1499es számon Sápi József MDFes képviselőtársam által benyújtott módosító javaslatról van szó. Valódi szociális érzékenységről tesz tanúbizonyságot a javaslat, amikor a mun kanélküli járadék alsó határát a mindenkori minimális bér szintjén kívánja
