Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. április 9. kedd a tavaszi ülésszak 16. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
1020 Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő ú r visszavonta az interpellációját, de szeretném megjegyezni, hogy 2101. szám alatt írásban minden képviselő megkapta a választ. Ez az egyik, amit szeretnék leszögezni, a másik kérdés, eljárási szempontból az interpellációban december 10e volt megjelölve a beadvány leadási dátumaként, ugyanakkor érthetően – miután 62 polgármesternek az aláírását össze kellett gyűjteni – január 2án érkezett a Miniszterelnökségre ez a levél, s a Miniszterelnökségről február 25én ment el erre vonatkozóan a válasz. Ez azt jel enti, hogy közben januárban át kellett küldeni az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, és az onnan beérkezett választ küldte meg a Miniszterelnökség 25én a polgármestereknek. A 25én kelt levélben megkapták a választ, a Miniszterelnökség telefonon ellen őrizte, hogy a címzettekhez megérkezette a válasz. Hatvani képviselő urat külön is tájékoztatták utána a Miniszterelnökségen. Úgyhogy azzal egyetértek, hogy le kell rövidíteni a lehetséges időszakát a válaszadásnak, de ezeket a dátumokat kérem figyelembe venni, hasonlóan azt, hogy a feltett kérdésre – tekintettel arra, hogy valóban egy nagy horderejű kérdésről, a szénbányászatról és a lakosság szénellátásáról volt szó – az erre adott tájékoztató válasz nem tartozik az 1957. évi IV. törvény vonatkozó jogsza bályi rendelkezése alá, amelyik az ennél sürgősebb választ igényelte volna. Ennek ellenére a kivizsgálást lefolytattuk, kb. azt lehet mondani, hogy a dátumok szerint egyegy hetet lehetett volna megspórolni, tehát két héttel előbb megkaphatták volna, ha – hogy idézzem – a bürokrácia gyorsabban dolgozik. Bár képviselő úr visszavonta az interpellációját, de a pontosság kedvéért – miután ő elmondta – kénytelen voltam én is ezeket a dátumokat elmondani. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Antall József minisz terelnök úr válaszát. Miután Hatvani Zoltán képviselőtársunk interpellációját visszavonta, határozathozatalra nincs szükség. Dr. Zétényi Zsolt, a Magyar Demokrata Fórum képviselője interpellálni kíván az igazságügyiminiszterhez, a pénzügyminiszterhez és d r. Horváth Balázs tárca nélküli miniszterhez "A magyarcsehszlovák lakosságcsere kárvallottainak kárpótlása tárgyában" címmel. Dr. Zétényi Zsolt képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Dr. Zétényi Zsolt (MDF) - az igazságügyminiszterhez, a pénzügym iniszterhez és dr. Horváth Balázs tárca nélküli miniszterhez - a magyarcsehszlovák lakosságcsere kárvallottjainak kárpótlása tárgyában ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak! Néhány napja volt az évfordulója a kassai kormányprogramnak, annak az 1945. április 5én kelt és azóta sem megtagadott kormányprogramnak, amelynek értelmében valamennyi Csehszlovákiában élő magyar elvesztette állampolgárságát, kivéve azokat, akik részt vettek az ellenállási mozgalomban, vagy üldözték őket a köztársasághoz való hűségük miatt. A csehszlovák kormány vezetői már a világháború alatt közölték a szövetséges hatalmakkal a csehszlovákiai magyarság teljes kitelepítésére irányuló igényüket. Mivel a potsdami konferencia nem hagyta jóvá ezt a Szovjetunió által támogatott igényt, tárgyalások kezdődtek a két kormány között. A tárgyalások 1946. február 27én egy lakosságcsereegyezmény aláírásával fejeződtek be. Az egyezményt a magyar Kormány azért írta alá, hogy elkerülje az 1941es adatok szerint 760 ezer főt számláló csehszlovákiai magyarság teljes kitelepítését. Az 1947. április 12től deklaráltan 1948ig, valójában 1949. június 5ig tartott lakosságcsere során mintegy 74 000 magyart telepítettek át emberi mélt óságát megcsúfoló módon Csehországba. E csehországi magyar népességnek a mai napig nincs semmiféle kisebbségi joga, illetve intézménye. Az 194548 közötti intézkedésekkel Csehszlovákia több mint 120 ezer magyartól szabadult meg jogfosztó módon úgy, hogy az áttelepítettek hátrahagytak 160 000 kat. hold mezőgazdasági ingatlant és 15 000 lakóházat, míg a Magyarországról történt áttelepült szlovákok után 15 000 kat. hold mezőgazdasági ingatlan és mintegy 4400 lakóház maradt hátra.
