Országgyűlési napló - 1991. évi tavaszi ülésszak
1991. február 5. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GAÁL ANTAL, DR. (MDF)
102 A másik szempont az, hogy még a pártállamnak a piacgazdaság irányába tett első, elég bizonytalan lépései során hallottam azt a magvas, kissé nép ies megállapítást, hogy Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. A TIT megyei tanfolyami kurzusai általában önfenntartóak, de természetesen a frissen munkanélkülivé vált vagy elhelyezkedni nem tudó fiataloktól aligha lenne méltányos valamilyen tandíjat köve telni, tehát ezt valahonnan ezért elő kell teremteni. De a meglevő infrastruktúra mellett és szervezési tapasztalattal ez lényegesen olcsóbban oldható meg, mint hogyha most ilyen tanfolyamokat ettől függetlenül szervezünk. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Következik dr. Gaál Antal képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Gaál Antal (MDF) GAÁL ANTAL, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1485ös számmal módosító javaslatot adtam be, amely mindegyik bizottságban a megtárgyalása után elutasítást kapott. Ennek ellenére megpróbálom a tisztelt Ház figyelmét felhívni, mi indokolta módosító indítványom benyújtását, és miért tartom indokoltnak ennek ellenére a módosítás elfogadását. Azt hiszem, ha a kárpótlási törvényre gondolunk vagy akár a decemberi k öltségvetési vitára, mindig szinte központi kérdés és probléma volt, hogy a társadalom mely rétegeit, hogyan terheljük, igazságose ez, és a társadalom hogyan fogadja ezt a teherelosztást, hiszen a kárpótlási törvénnyel is ez a legnagyobb gondunk, és ezért nem tudunk valóban az igazságnak száz százalékig megfelelő megoldást találni. Itt most egy olyan területről van szó, ahol jó értelemben véve nem hozunk ilyen koloncokat magunkkal, tiszta lappal indulhatnánk, hiszen egy olyan törvényt kell megalkotnunk, am ely az életnek egy olyan területére, a munkanélküliségre terjed ki, amely ebben az országban az elmúlt évtizedekben nem jelentett problémát, tehát magával a fogalommal s annak a gyakorlati tapasztalataival ez az ország most kezd megismerkedni, s ahogy ezze l a törvénynyel most rögtön induláskor szabályozzuk, illetve ahogy a társadalom ezt most induláskor a törvény által elfogadja, ez meghatározza hosszú távon a munkanélküliségnek a társadalmi megítélését. Végül is két szempontnak kell megfelelni a törvénynek . Az egyik az, hogy egy szociális háló azok részére, akik önhibájukon kívül elvesztik munkahelyüket, a társadalom segítségükre siessen, a másik része össztársadalmi, mert végül is az egész társadalomnak kell ennek az anyagi fedezetét biztosítani, s mivel a z egész társadalomnak kell az anyagi fedezetét biztosítani, a törvénynek mindenképpen számolni kell azzal, ne lehessen olyan lehetőség, hogy jogtalanul jussanak emberek munkanélküli segélyhez. Hiszen pontosan arról van szó, hogy az össztársadalmi tehervise lésnél minimálisra kell szorítani azokat a költségeket, amit a munkanélküliségi alapnál fel kell használni, s ha ez a törvény lehetőséget ad arra, hogy emberek nagy számban jogtalanul jussanak munkanélküli segélyhez, akkor ezt a második funkcióját a törvén y nem teljesíti. Módosító javaslatomnak lényege az, hogy kibővítené azt a kört, akiknek a munkanélküli segély nem juttatható a munkaviszonya megszüntetése után. Mi ez a két pont, amelyet a törvényjavaslatba módosításként megpróbáltam betenni. Az egyik az, amit úgy hív a munkajog, hogy közös megegyezéssel történő munkaviszonymegszűnés, a másik a termelőszövetkezeteknél a munkavégzési kötelezettség szüneteltetése. Gyakorlati tapasztalat, s ez a módosításom benyújtásának az indoka, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszonymegszűnés, valamint szintén a munkavégzési kötelezettség szüneteltetése a termelőszövetkezetekben a legtöbb esetben a munkavállaló részéről történő kezdeményezés, méghozzá azzal a céllal, hogy az egyéb jövedelemből biztosított megélhet ése mellett jogtalanul munkanélküli segélyhez jusson. Ez nem elvi feltételezés, nem hipotézis, hanem a gyakorlat igazolja, s ebben a Házban az utóbbi időben többször elhangzott, hogy nem illik társadalmi reakciókra hivatkozni, itt kénytelen vagyok mégis ar ra hivatkozni, hogy tömegesen felkerestek ilyen ügyben, és számtalan megnyilatkozás volt teljesen azonos hangú. Talán
