Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
94 Az állami paternalizmus egyik pillérét döntöttük le – úgy vélem – , amik or a második változat került be az ideiglenes Alkotmányba, azaz nekünk ezek a jogok emberi mivoltunkkal együtt járnak, s nem gondoskodik számunkra – kiskorúak számára – az állambácsi ezek érvényre juttatásáról. Gyanakvóan tekintek tehát minden olyan indítv ányra, javaslatra, amelyik bármilyen formában visszacsempészné az állampolgárok létezési feltételeinek az államtól való függését, hatalmi keggyé tenné, hogy létezhetünke saját országunkban. Kiindulópontom az, hogy alapvető emberi jog a létminimum adómente ssége – mellesleg ezt mindhárom kormányon levő párt ígérte a választási programjában – , és az állam sért alapvető emberi jogokat, ha a létezéshez szükséges kenyér, szén jövedelemfedezetét is elveszi a kis jövedelműektől. Ne tegyük könnyűvé a kormányzat lel kiismeretét, ne változtassuk át a jogsértést állami keggyé! Az adókedvezmény szóban bennefoglaltatik az állami kedvezmény, ha nincs rá pénz, nem kell adni sem. 1991ben, mondjuk, még elfogadható ez az összeg, de ha a költségvetés gondjaira való hivatkozáss al három évig változatlan marad, akkor már igencsak "megvágja" a kis jövedelműeket, és úgy vágja meg, hogy még csak lelkiismeretfurdalása sem lesz az akkori államhatalomnak. Aggodalmamra tudok konkrét példát is felhozni. Hosszas viták után 1987 augusztusáb an az adórendszer bevezetésének a folyamatában nagy társadalmi nyomás hatására – s ebben utólag is megköszönöm Bánffy képviselő úr érdemeit – bekerült a magánszemélyek jövedelemadóját előkészítő törvénybe a háromgyermekesek adóalapcsökkentési lehetősége. Szándékosan nem mondok kedvezményt, mert a teherbírással arányos adóztatás elvével ellenkezik az, hogy az állam a kis jövedelműektől adókat szedjen be. Kedvezmény az, ami jogos adó fizetésétől mentesít valamilyen cél érdekében személyeket. Az akkor is már szűkmarkúan adott adóalapcsökkentési lehetőség mára már nevetségessé vált, az infláció az akkori vásárlóértékének a felére erodálta. 1019es számú módosító javaslatomban kérem ennek felemelését, és kérem képviselőtársaimtól annak megszavazását. Indoklásai mat hadd támaszszam alá egy adalékkal. Az 1990ben mintegy 5800 forintra taksálható létminimum összege 1991ben a 35%os infláció miatt – ha az alapvető javak árszínvonala nem nő gyorsabban, mint az árszínvonal átlagosan – 7800 forintra nő. Ha a nulla adós áv nem tart lépést a létminimum határával, akkor az adóhivatal jókorát kiharap a létminimum alatt élők alapvető szükségleteiből. Három gyermek, azaz 5 személy esetében már ötször akkorát harapna, ha nem lenne progresszív az adótábla, s mivel a gyermekeket már csak a magasan adóztatott jövedelmekből lehet eltartani, kb. hétszer akkorát harap ki. Mivel a korabeli adóztatási alapelvek közé a propaganda szintjén került be csak a teherbírással arányos adóztatás, de nem a gyakorlat szintjén, a háromgyermekesek ke dvezményén azóta sem történt változtatás. Negatív tapasztalat, figyelmeztetés is lehet a nulla sáv megszüntetése az idei kedvezményre kacsintó képviselőtársaim számára. A bizottságban felvetődött, hogy javaslatom nem fogadható el, mert a legkisebb jövedelm űek nem jutnak kellő adóalaplevonási lehetőséghez. Kérem, az adórendszer csak azt az elvonást korrigálhatja, ami az adórendszer kebelén belül történik, ha nem volt elvonás, akkor a rendszeren belül nincs mit korrigálni, hiszen nem történt méltánytalanság s em. A jövedelemstatisztika szerint az elmúlt évek fő kárvallottai a gyermekes családok voltak. Reáljövedelmük és vásárolt fogyasztásuk a legjobban csökkent, különösen a tej és a ruházati cikkek területén. A dolgok jelenlegi állása szerint 1991ben még inká bb ők lesznek a vesztesek, így számukra nem történik semmilyen rendszerváltás. Úgy tűnik, sajnos folytatódik és erősödik a korábbi rendszer családromboló és gyermekgyűlölő adópolitikája. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszön öm. Szólásra következik Varga Mihály képviselő, Fiatal Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Varga Mihály (FIDESZ)
