Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
90 megfelelő kompenzálás történhet, például abban a formában, hogy az alkalmazotti kedvezményt, ami jelenleg havi 1000 forint, és ezt az alacsony jövedelműek nem tudják igénybe venni, hiszen esetleg olyan alacsony a jövedelmük, hogy már nem fizetnek jöv edelemadót, tehát nem tudják érvényesíteni ezt az évi 12 000 forint összegű kedvezményt – , adókedvezmény formájában kapják meg, ezt az alkalmazotti kedvezményt. Most csak példát mondok, nem biztos, hogy ez a jó megoldás, de például elképzelhető, hogy havi 600 forint, azaz évi 7200 forintos adókedvezményt kapnak egy 10%os, nulla forinttól induló kulcs mellett. Ez pontosan azonos a jelenlegi 77 000 forintos adómentesen fölvehető jövedelemmel. Természetesen itt be lehet kalkulálni Vona Ferenc és dr. Török Gáb or képviselőtársaim felvetését, akik mindezt a minimálbérhez is még igazítani akarták. Van egy olyan módosító javaslatunk, amely azonos a Békesi László által az előbb elmondottakkal, ami arra vonatkozik, hogy a privatizáció keretében történt befektetések e setében az éves összjövedelem 50%a mértékéig engedi meg a befektetés az adóalapot csökkenteni, egyéb esetekben pedig ugyanezt csak 30 százalékos mértékig. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha valaki a befektetését a privatizációban tesz i meg, akkor ő az 50%os kedvezményt veheti igénybe, hogy ha a saját vagyonát a saját üzletének a bővítésére, vagy esetleg egy új magánvállalkozás létrehozására fordítja, de olyan magánvállalkozáséra, amely nem a privatizációhoz kapcsolódik, akkor csak 30 százalékos kedvezményt vehet igénybe, noha az utóbbi esetben is esetleg új munkahelyet teremt, mint ahogy egyébként lehet, hogy az előző eset is persze új munkahelyet teremt, vagy hozzájárul a meglévőnek a hatékonyabb foglalkoztatásához. De egész egyszerűe n nincs indok a kettő között különbséget tenni. Ezért mi javasoltuk ennek a különbségtételnek a megszüntetését, és ezt a kedvezményt egységesen 30 százalékban meghatározni. Azért mondom el ezt a módosító javaslatunkat a jövedelemadótábla tárgyalá sa kapcsán, mert abban az esetben viszont, hogyha ez a módosítás nem nyeri meg a tisztelt Ház tetszését, nem nyeri el a támogatását, mi egy bizonyos magas jövedelemhányad fölött elképzelhetőnek tartjuk az 50%os marginális kulcs megemelését, hiszen ebben a z esetben, hogy ha egy ilyen 50%os kedvezmény megmarad, akkor a magas jövedelműeknek – hiszen azért azt gondolom, mindnyájan belátjuk, hogy befektetésekre nyilván a magas jövedelműeknél fog sor kerülni, a magas jövedelműeknek – van egy választásuk, hogy a z illető vagy fizeti az 50%osnál magasabb kulcsot, vagy ha ezt nem akarja megtenni, akkor be tud fektetni, és a befektetésével csökkenteni tudja az adóalapját, le tudja esetleg szorítani a jövedelmét az 50%os kulcs alá. Az adótáblával kapcsolatban tehát ezek a mi főbb elképzeléseink. A következő módosító javaslatom, amiről beszélni szeretnék, az a hányatott sorsú átalányadózásra vonatkozó javaslatom. Ugye, itt arról van szó, hogy a jelenlegi állapotok szerint az egyéni vállalkozók, magánvállalkozók úgy sz ámolnak el az adóhivatal felé, úgy állapítják meg jövedelmeiket, hogy nyilvántartást vezetnek a bevételeikről, költségeikről, a kettő különbözete a jövedelmük, erről fizetnek személyi jövedelemadót. Én azt javaslom, hogy a vállalkozók egy bizonyos körénél – egy bevételnagyságban meghatározott körénél – , ami a termelő vállalkozások esetében 4 millió forint, a kereskedelmi, vendéglátóiparba tartozó vállalkozások esetén 12 millió forint, tegyük lehetővé szabadon választható módon, tehát a vállalkozók választás ának a függvényében az átalányadózás bevezetését is. A választás természetesen nem utólag vonatkozik, tehát nem év végén dönti el, hogy most neki melyik volt a kedvezőbb, hanem ezt január 31ig be kell terjeszteni az adóhivatalhoz, és ők adózzanak oly módo n, hogy bizonyos bevételi sávokon belül meghatározzuk azt a százalékot, amennyit adó formájában az adóhivatalhoz be kell fizetniük. Véleményem szerint ennek a javaslatnak előnye egyrészt, hogy csökkenti az adminisztrációt a abban a körben, akik ezt fel tud ják vállalni. Miután mindnyájan úgy gondoljuk, hogy jövőre, és az
