Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 29. kedd,a téli rendkívüli ülésszak 15. napja - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. az FKgP frakcióvezetője:
887 szempontból, az önkormányzati választásról szóló törvény is sajátosan értelmezte a részvételi arány csökkenésével. Ugyanakkor ezt nyilvánvalóan nem lehet végletekig fokozni – ezt a tendenciát – , és természetesen olyan ésszerű korlátokat kell találni, amelyek nem hoznak képtelen helyzetet a választások eredménye és a részvétel szempontjából. Tehát lényegében, összességében a javaslatot a kiegészítő mód osító indítvánnyal együtt javasoljuk megfontolásra az Országgyűlésnek. Köszönöm. (Gyér taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Torgyán József képviselő úr mint frakcióvezető kért szót. Felszólaló: Dr. Torgyán József az FKgPképviselőcsoport nevébe n TORGYÁN JÓZSEF, DR. az FKgP frakcióvezetője: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lényegében három érvcsoport alapján döntött a Független Kisgazdapárt frakciója akként, hogy nem támogatja Hack képviselő úr törvénymódosítási indítványát. Nevezetesen ez a három érvrendszer mindenekelőtt arra az alapvető elgondolásra alapul, hogy akkor, amikor az Országgyűlés megalkotta a választójogi törvényt, akkor ezt egy rendkívül széles körű társadalmi konszenzus, és az azt megelőző egyeztetés előzte meg. Helyesen hiva tkozott Salamon képviselő úr arra, hogy egy egész nyáron folytak, mégpedig naponta, több órán keresztül ezek az egyeztetések és megbeszélések, és amit én ebben a dologban ügydöntőnek tartok, az az, hogy nemcsak a jelenlegi pártok vettek részt a választójog i törvény megalkotásában, hanem ennél sokkal szélesebb körű volt a részvétel, a legkülönbözőbb politikai erők részt vettek ebben a vitában, és hozzátették a saját részüket a választójogi törvény megalkotásához. Így tehát egy sokkal szélesebb körű társadalm i egyetértést rúgna föl most a Parlament, ha hozzányúlna ehhez a törvényhez. Sőt megkockáztatom azt, hogy tulajdonképpen hozzá sem tudna nyúlni a Parlament az akkori megállapodás alapján: tudniillik jogilag hozzá tudna nyúlni, de politikailag nem, mert pol itikailag legalább annak az erőnek kellene részt vennie az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatásában, mint akik a megalkotásában részt vettek. Ha tehát felmerül a képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatása, akkor e zt megelőzően ezeknek a társadalmi erőknek feltétlenül a véleményét be kellene szerezni, mert különben csak egy része venne részt ennek a törvénynek a megalkotásában, ami semmiképpen sem kívánatos. Ami a másik érvrendszerünket illeti, az mindenekelőtt akké nt összegezhető, hogy egy cikluson belül nemkívánatos két különböző mércével mérni a parlamenti képviselők megválaszthatóságát, tehát nyilvánvalóan helytelen lenne az, hogy a képviselők egy részét szigorúbb választójogi előírások alapján, más részét pedig lényegesen enyhébb választójogi törvény rendelkezései alapján lehetne megválasztani, ami szorosan összefüggésben áll a harmadik érvcsoportunkkal, nevezetesen a részvételi küszöb kérdésével. Mert igaza van Salamon képviselő úrnak abban a kérdésben, hogyha a Hack Péterféle indítványt elfogadná az Országgyűlés, akkor lényegében a második választási fordulóban valóban a megválasztandó képviselőt saját szavazata alapján is legitimmé lehetne tenni, és be lehetne juttatni a Parlamentbe. Má rpedig azt kell mondjam, ez nyilvánvalóan nem lehet kívánalom. Semmiképpen sem kívánatos, hogy a parlamenti képviselők legitimitását ilyen módon a nullaszint közelébe nyomjuk le. Az én megítélésem és a kisgazda frakció álláspontja szerint nem lehet a válas ztójogi törvényt szétszabdalni úgy, hogy az időközi választások kívánalmaihoz igazodva nyírbáljuk szét ezt a törvényt, módosítgassuk. Ha eljön az ideje a parlamenti képviselők választásáról szóló törvény megváltoztatásának, akkor le kell ülnie a parlamenti pártoknak, a pártonkívüli erőknek, egyeztetni kell valamennyi társadalmi réteg idevonatkozó kívánalmát, és ennek figyelembevételével lehet csak módosítani a törvényt. Miután ezek a feltételek most nem állnak fenn, ezért a törvénymódosítással kapcsolatos e lképzelések ellen fog szavazni a kisgazda frakció. Köszönöm. (Jobb oldalon szórványos taps.)
