Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 18. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
88 alapot, ami alapvetően oktatási és tudományos kérdés volt. Tárgyaltunk a szakképzési alapról, a költségvetésről, amelynek rendkívül l ényeges oktatási, kulturális, tudományos, sport vonzata van, és ezeket ez a bizottság eddig nem kapta meg. Azt gondolom, nemcsak maradékelv létezik még, hanem talán maradékszemlélet is. Szeretném kérni, hogy a továbbiakban ez a bizottság is kapja meg azoka t az anyagokat, amelyek alapvetően az illetékességébe tartoznak. Remélem, sokkal több bizottsági "igen" lenne ezután. Két módosító indítványt szeretnék megvédeni. Az egyik arra vonatkozik, hogy azok, akik a saját képzésükért, önképzésükért, átképzésükért a nyagi áldozatot vállalnak, azok ezt az összeget az adóalapból levonhassák. A javaslatomat Kincses Gyula módosította, pontosította, így az enyémet visszavontam, de szeretném kérni a tisztelt Házat, hogy ezt az indítványt támogassa, jóllehet a bizottság nem támogatja. A másik indítvány előtt két mondatot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy minden képviselőtársam, minden pártprogram, a Kormány programja is az oktatást, a tudományt stratégiai kérdésként kezelte, kitörési pontnak, de ez nem látszik meg a költsé gvetésen. A másik pedig az, hogy ma Magyarországon a szellemi életet és az oktatást nyugodtan katasztrófa sújtotta területnek nyilváníthatjuk, és ezt így is kellene kezelnünk. Módosító indítványomnak az a lényege, hogy az óvodai közoktatási alapítvá nyba befizetett összeg 50%val az adót lehessen csökkenteni, tehát nem az adóalapot. Magyarul ez annyit jelent, hogy egy befizetett 100 forintos alapítvány 50 forinttal csökkentené az adózó alapját. Arról van szó, hogy valójában az adó kétszereséért az áll ampolgár megvásárolhatja azt a jogot, megválthatja azt a jogot, hogy mire és hogyan költse el az adóját. Ez természetesen az alapítványtevő számára nem jelent kedvezményt, hiszen ő mindenképpen többet fizet, mint amit neki kötelessége volna. A központi köl tségvetésbe tényleg valamivel kevesebb kerül, de ez nem ez az 50%, hanem pusztán az a különbség, ami az adóalapból, illetve az adóból való levonás között van, ez pedig maximum 20% lehet, annál inkább kevesebb. És ha most arra gondolok, hogy tízezer magyar iskolában egyenként befizetnek tízezer forint alapítványt, ez százmillió forint lenne, ez pusztán annyit jelent, hogy 20 millióval kevesebb kerülne a költségvetésbe, de valójában százmillióval több bekerülne az oktatásba. Azon az általános elven túl, hogy elő kellene segíteni, hogy az adófizetőnek érdeke legyen adót fizetni, hogy legyen szándékában, hogy eldönthesse, mire használja az adót és hova fizeti az adót. Ez az indítvány nagymértékben elősegítheti, hogy a lakosság áldozatvállalása révén jóval több p énz kerülhetne be az oktatásba, az óvodák területére. Valójában azt szeretném elérni, és ezért szeretném kérni, mert innentől kezdve tényleg jelentős az indítvány; ha minden magyar iskola, minden magyar óvoda egy alapítványt hozna létre, és minden magyar s zülő, aki áldozatot kíván vállalni a gyermekéért, ez az összeg számára kedvezőbb legyen adózás szempontjából. És ez tényleg nem jelent költségvetéscsökkentést, de egy rendkívül lényeges összeg beáramlását látom az iskola, az óvoda területére, ami nagyonn agyon fontos lenne. Tehát szeretném kérni a tisztelt Képviselőtársaimat, hogy jóllehet, ezt a bizottság nem fogadta el, kérem a támogatásukat. Köszönöm. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Csépe Béla képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppá rt. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Személyi jövedelemadóval kapcsolatban szeretnék röviden egykét véleményt elmondani. A progresszív táblával kapcsolatban fenntartjuk véleményünket, hogy a kis jövedelműek javára s zükséges a táblának a módosítása.
