Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOMOGYI TAMÁS, DR. (MDF)
846 önkormányzatok fognak dolgozni, az intézetek fognak dolgozni, a szolgálat mindezeket csak felügyeli. Kös zönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Kérésére kétperces felszólalásra megadom a szót dr. Csehák Juditnak. Felszólaló: Dr. Csehák Judit (MSZP) CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Szeretném elmondani, hogy sem gyanakvó, sem félős nem vagyok. Tulajdonképpen abból indultam ki, amit a törvényjavaslatban és az önkormányzati hatáskörökről szóló törvényjavaslatban olvasok. Semmi kifogásom – bár szakmailag azt sem tartom korszerűnek – a járványügyi szolgálat közpo ntosítása ellen. Ugyanakkor végtelen szomorúsággal tölt el, hogy a helyi önkormányzatoknak a kórházak házirendjének jóváhagyásán kívül alig találtunk valami érdemi munkát. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következi k dr. Somogyi Tamás képviselő, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Somogyi Tamás (MDF) SOMOGYI TAMÁS, DR. (MDF) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A végén fogom kezdeni. Csehák képviselő aszonnyal szemben a törvényjavaslatot jónak tartom és szakmailag megal apozottnak. Persze módosító javaslatoknak van helye, én is tettem módosító javaslatokat, és képviselőtársaim sem moderálták magukat ezen a téren, amint látszik. Valójában – engedtessék meg, hogy szerény véleményem kifejtsem – a dolgot nem kell nagyon cifrá zni. Ne feledjük, hogy nem politikai, hanem tisztán szakmai szervezetről van szó, amelynek létrehozása halaszthatatlan. Közegészségügyi helyzetünk siralmas, és a lakosság egészségügyi kultúrája is igen alacsony, úgyhogy az, amit Csehák képviselőasszony itt felvázolt, hogy a lakosság egészségügyi kultúrájára is kell építeni, ez sajnos jelenleg még az álomvilág körébe tartozik. Annak ellenére, hogy orvoslásunk még egyelőre az európai színvonalon van, mint mondottam, a közegészségügyi helyzet siralmas. Gondolj unk csak arra, hogy nyaranta országunk a szalmonellában úszik, és ha nem akarjuk, hogy a külföldieket ne csak a magas árak riasszák el, akkor valamit tenni kell, mert a hasmenéses járványok híre is el fogja őket riasztani. Ezért mihamarább létre kell hozni a népegészségügyi szolgálatot. Ahogyan Pánczél képviselő úr is célzott már rá, vélt vagy valósnak tartott centralizálási kísérletek irritálják a közvéleményt és a képviselőket is, ez érthető. Szenzibilizálva vagyunk a demokratikus centralizmus és hasonló fából vaskarikák által, a múltban megéltünk olyan látszólagos önkormányzati törekvéseket, mint például a talpáról a feje tetejére állított tanácsrendszer, amelyet a nem fejre esett állampolgár valós mivoltában központosító hatalmi törekvések elképzelésekén t élt meg. Ezt az allergiás reakciókészségünket most a jelen törvénytervezet kapcsán fojtsuk el. Itt valóban egy centralizált államhatalmi struktúráról van szó. Mint ahogy a miniszter úr is említette, a járványok nem ismernek önkormányzati, sőt országhatár okat sem. Így vagyunk a népbetegségekkel is, amelyeknek számát valójában nem is nagyon ismerjük, és ezért van szükség egy központi szervre, amely egyszer már végre felméri azt, hogy mitől is beteg a mi társadalmunk. Azt mondják, hogy a népbetegségek belgyó gyászati, ideggyógyászi és bőrgyógyászati, pulmonológiai problémák. Ez nem igaz, tudjuk nagyon jól, hogy ez közegészségügyi, népegészségügyi probléma. A népegészségügyijárványügyi szolgálatot úgy kell felfogni, ha tetszik, ha nem, mint egy katonai szolgál atot, amely a lakosságot nem fegyveres, hanem egészségügyi konfliktusok ellen védi meg. Itt nincs helye partikuláris szempontoknak, ha patetikusan akarnám magamat kifejezni, azért, mert emberéletről van szó.