Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 28. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 14. napja - A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF)
831 találkozunk a törvényjavaslatban. Ezért i ndítványoztam itt is a helyi adókra vonatkozó szakasz elhagyását. Végezetül még annyiban szeretném kiegészíteni az általam elmondottakat, hogy az elmúlt héten a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreiről szóló törvény vitája kapcsán már kifejtettem, ho gyha a feladat- és hatáskörök átcsoportosításra kerülnek egy más szintű önkormányzathoz, akkor a feladat átcsoportosításával együtt szálljon át az a vagyon is, ami ennek a meglétét biztosítja. Éppen ezért javaslom Önöknek, hogy a szavazáskor vegyék figyele mbe az általam elmondottakat, hiszen azok sokszor valóban az általunk még csak egy hónapja elfogadott törvényeket érintik, illetve azokkal állnának ellentétben. Mindezzel együtt a jelen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom. Köszönöm. ELNÖK (Dornbach Alajo s) : Köszönöm szépen. Következik dr. Török Ferenc képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Nem kértem szót. Majd fogom nyomni a gombot. ELNÖK (Dornbach Alajos) : A monitor jelezte. Dr. Józsa Fábián képviselő úr a Magya r Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Józsa Fábián (MDF) JÓZSA FÁBIÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Budapest főváros sajátos helyzetéből adódóan kétszintű önkormányzat érvényesül benne. Ennek a kétszintű önkormányzatnak a főváro si közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek, kerületi önkormányzatok párhuzamos működésének a szabályait kell rendezni a fővárosi törvényjavaslatban. Ennek a rendezésnek a megoldására többféle javaslat is számításba jöhet. Egy ilyen alternatíva volna a z erős fővárosi önkormányzat létesítése, széles önkormányzati jogosítványokkal, ugyanakkor egy jelentős önkormányzati jogosultságokat nélkülöző közigazgatási kerület létrehozásával. Egy másik, ezzel ellentétes lehetséges alternatíva az erős kerületi önkorm ányzatok létesítése, széles önkormányzati jogosítványokkal. Ezzel szemben valójában valódi önkormányzati jogok érvényesülése nélkül egy, pusztán az érdekegyeztető szerepet betöltő fővárosi önkormányzat léte és működtetése. Abban az esetben, ha az első vált ozatot fogadjuk el, akkor jól üzemel a főváros, de a vezetés könynyen elszakad a polgároktól, megszűnnek a választók demokratikus érdekérvényesítésének a lehetőségei. Kiüresednek a helyi közös akaratnyilvánítás fórumai, a néprészvétel lehetősége megszűnik. Az utóbbi változat elfogadása esetén megmaradnak ugyan a demokratikus fórumok, mindenki kedvére vitatkozhat, de akadozni fog a város üzemelése, a tömegközlekedés, a kultúra, a művészet támogatása, a műemlékvédelme, a közterületekről való gondoskodás tekin tetében pedig területenként, kerületenként, lakóövezetenként másmás koncepciók érvényesülnek. Azt gondolom, hogy egyik szélsőséges megoldás sem vezethet el bennünket az optimális és a kívánatos megoldáshoz. Valamiféle kompromisszumot kell találni. Ez a ko mpromisszumos megoldás abban fejeződhet ki, hogy a település egészét, a város lakóinak közösségét megillető jogokat racionálisan meg kell osztani a kerületek, mint az alapvető önkormányzati szint és a főváros, mint a kétmilliós népesség egészéért felelős t erületi önkormányzati egység között. Azt gondolom tehát, hogy funkcionális hatáskörmegosztásra van szükség, ahogyan ez az önkormányzati törvény megalkotása során a községi, illetve a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat viszonyában is történt. Személy szerint magam az erős kerület és a relatíve erős fővárosi közgyűlés mellett tenném le a voksomat. Erős kerület, mely méreténél, hatásköreinél, gazdasági eszközeinél, pénzügyi lehetőségeinél fogva hajlandó, képes és alkalmas a területén élő választó polgárok
