Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ)
752 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Palotás János a Magyar Demokrata Fórum részéről. PALOTÁS JÁNOS (MDF) Elnök Úr! Nem szándékoztam megnyomni a gombot! Elnézést kérek. ELNÖK (Szabad György) : A monitor jelzett. Köszönöm. Szólásra következik Horváth Tivadar a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszól aló: Dr. Horváth Tivadar (SZDSZ) HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat arra vállalkozik, hogy a feladat- és hatásköröket, és ennek alapján a velük kapcsolatos ügyek eldöntését a közigazgat ás két alappólusa, az állami szervek és az önkormányzati közigazgatás között ossza fel. Ezt a két pólust, ezt a kétféle szervtípust sokféle szempont és sajátosság választja el egymástól, de vannak együttes, közös szempontok is, például az eljárási rend egy öntetűsége, az apparátusok közös szabályozottsága; de a legfontosabb tényező, amiért a közigazgatásnak léteznie kell: az emberek és a közösségek. Az állampolgárok, a közigazgatás ügyfelei az alkotmányos különbségek ellenére egységben látják ezeket a szinte ket, s amit ma kívánnak, az az, hogy kiszolgálja szükségleteiket, intézze el kérelmeiket, felvilágosítsa, megnyugtassa őket. Eközben pedig a közigazgatási szervekhez forduló állampolgárokat kevésbé a hatáskörgyakorlás miértje érdekli, hanem a közigazgatás teljesítményei és költségei, tehát a közigazgatás eredményessége. A különböző feladat- és hatáskörök telepítésénél az egyes ügyek típusai, keletkezésük helye döntő fontosságú abból a szempontból, hogy állami vagy önkormányzati ügynek tekintendők. Hiszen se m az önkormányzati törvény, sem ez a törvényjavaslat nem ad meghatározást az önkormányzati hatósági ügyek meghatározására, ahogyan az előttem szóló képviselőtársaim is rámutattak erre. Azt gondolom, hogy kemény és fáradságos munkák elé nézünk még pro és ko ntra az önkormányzati és a dekoncentrált szervek közti hatáskörgyakorlás telepítéséről. A törvényjavaslat előbbiekben és többek által ismertetett szerkesztési problémái helyett néhány tartalmi részletével szeretnék foglalkozni. A tegnapi vitában Sóvágó kép viselőtársam azt mondta, hogy a különböző hatásköri telepítéseken és jogszabálymódosításokon túlmenően bizony érdemi változások is történtek a szervezeti struktúrában. Példaként említette erre a tűzoltóságot. Az én véleményem ezzel szemben az, hogy a tűzo ltóság struktúráját és képét illetően túlságosan nagy változás nem történt, inkább csak homlokzatátfestésről lehet beszélni. Ennek ellenére azt látjuk, hogy a régi struktúra megmarad, annak ellenére, hogy önkormányzati hivatásos tűzoltóságról és állami tűz oltóságról van szó. De ennek a kétfajta megkülönböztetésnek az indokoltsága, az új funkciók elhatárolása világosan nem derül ki a törvénymódosítási szövegből. Változatlanul megmarad a Belügyminisztérium TOP, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága, továbbra i s megmaradnak megyei szinten a megyei tűzoltó parancsnokságok, annak ellenére például, hogy a megyei területi hivatásos állami tűzoltóságok nem végeznek tűzoltást, nem végeznek mentőkárelhárítást; és amennyiben az önkormányzatok fogják fenntartani a hivat ásos tűzoltóságaikat, a pénzügyi és anyagi eszközök elosztását sem fogják végezni ezek a megyei tűzoltóságok. A tűzoltósági, tűzrendészeti szabványok és előírások meghatározásában sincs tulajdonképpen már most sem semmilyen szerepük és jelentőségük. Nem vi lágos tehát, hogy megyei szinten, ahol szintén önkormányzatokat hoztunk létre, és ahol önkormányzati testületek működnek, miért kell állami tűzoltóságnak működni. Finn példát tudnék
